Röhejbe fulladt a török cenzúra

(FILES): This March 11, 2014 file photo shows a protestor looking at his cell phone screen in Istanbul. Turkey's combative prime minister warned March 21, 2014 that he would eradicate Twitter in the wake of damaging allegations of corruption in his inner circle that have spread across social networks in recent weeks. "We will wipe out Twitter. I don't care what the international community says," premier Recep Tayyip Erdogan said at an election rally in the western province of Bursa. AFP PHOTO / BULENT KILIC

A török kormány kudarcba fulladt kísérlete a Twitter betiltására nagyon gyorsan komédiává fajult. Statisztikák szerint a tiltás első napján megháromszorozódott a közösségi oldal forgalma. Ettől azonban még ijesztő, amit a korrupciós vádak között szlalomozó és a hatalomhoz egyre elszántabban ragaszkodó Recep Tayyip Erdogan tesz az országgal, amely nem olyan rég még a Nyugat legmegbízhatóbb partnere volt az iszlám világban.

Recep Tayyip Erdogan több mint tíz éve van hatalmon. Ez idő alatt igen magabiztos lett, tulajdonképpen jogosan: a miniszterelnöksége alatt a török gazdaság öt százalékkal növekedett, az ország regionális hatalommá fejlődött, és közvetítőként kulcsszerepet harcolt ki magának több külpolitikai konfliktusban is. Igaz, Törökország sokat vitatott esetleges uniós csatlakozása eközben egyre kevésbé téma már, de ez a jelek szerint Erdogant nem különösebben foglalkoztatja.

Foglalkoztatja viszont a kampány, amely egyrészt a hétvégi helyhatósági választásokat, másrészt az augusztusi elnökválasztást vezeti fel. Erdogan ugyanis feltehetően újra bejelentkezne az elnöki posztért, de az is lehet, hogy megint inkább miniszterelnök lenne - sorozatban negyedszer -, hiszen már utalt rá, hogy átírná a párt belső szabályzatát, amely egyelőre ezt nem engedi meg. A lényeg – úgy tűnik –, hogy hatalmon maradjon.

Ne nyúlj hozzá a Twitterhez! - figyelmeztetnek a tüntetők Forrás: AFP/Adem Altan

Bármelyik poszton képzeli is el a jövőjét, semmiképp nem elhanyagolható, hogy a pártja, az iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) miként szerepel a vasárnapi helyhatósági választásokon. Erdogan pedig alig egy héttel a helyhatósági választások előtt már nem bírta cérnával, és egyszerűen betiltotta a török közéletben központi szerepet játszó közösségi oldalt, a Twittert. Recep Tayyip Erdogan ugyanis lehet, hogy erős kezű vezető, de a kritikát nehezen viseli.

Őrjítő internet

Az elmúlt hónapokban, ahogy közeledtek a helyhatósági választások, a Twitter Erdogan fejében egyre inkább egy idegesítően zümmögő légyhez kezdett el hasonlítani, amelyet csak drasztikus módszerekkel lehet elhallgattatni. Ez néhány napig sikerült, szerdán végül egy ankarai bíróság elrendelte, hogy oldják fel a közösségi oldal törökországi hozzáférésének a tiltását.

Nem mintha maga Erdogan eddig nem élt volna a 140 karakteres bejegyzések eszközével. A miniszterelnök nem követ ugyan senkit, de több mint négymillió követője van, akiket eddig több mint 3000 bejegyzéssel szolgált ki.

A több mint hetvenmilliós Törökország a több mint tízmillió twitterező országa. A közösségi oldal legalább annyira bejáratott kommunikációs csatornája a kormánynak és a kormánytagoknak, mint a hatalommal szemben álló, és a Twitterben rejlő mozgósító erőt ügyesen kihasználó ellenzéknek.

Az arab tavasz mozgalmaihoz vagy a tavaly ősszel kezdődött ukrán tüntetéssorozathoz hasonlóan Törökországban is központi szerepe volt a mozgósításban a közösségi oldalaknak. A tavaly az isztambuli Gezi park átépítése miatt kezdődött tiltakozás is részben a Twitteren és a Facebookon fordult át kormányellenes tüntetéssorozattá. Recep Tayyip Erdogan már akkor a társadalomra leselkedő egyik legnagyobb fenyegetésként emlegette a közösségi oldalakat. A Twitterrel szembeni dühe azóta se csillapodott, így alig pár nappal a helyhatósági választások előtt már nem is próbálta visszafogni magát. Az Anadolu török hírügynökség szerint például így vezette fel a későbbi betiltást: „A Twittert és a hasonló dolgokat gyökerestül fogjuk kitépni. Egyáltalán nem érdekel, hogy mit szól hozzá a nemzetközi közösség. Mindenki meglátja majd, hogy milyen erős a török köztársaság".

A tüntetések összenőttek a közösségi médiával Forrás: AFP/Bulent Kilic

Erdogan dühe érthető, hiszen a Twitter az őt és a családját érintő korrupciós ügyek kitárgyalásának az egyik legfontosabb csatornája lett. Több ismeretlen felhasználó állítólagos bizonyítékokkal szolgáltatott rendszeresen témát a twitteres közönségnek, és esténként törökök milliói frissítették kitartóan az oldalt, hogy hozzáférjenek a legújabb titkos felvételekhez, amelyek aztán futótűzként terjedtek tovább a neten.

Van mit takargatni

A török politikát megrázó korrupciós botrány tavaly december 17-én tört ki. Ötven embert vettek őrizetbe, köztük a kormányfőhöz közel álló, ismert üzletembereket és több miniszter gyerekét is, akik ellen pályázati csalások és megvesztegetések gyanújával indult vizsgálat. A botrány gyorsan elérte Erdogant, és ellene is vizsgálat indult, miután nyilvánosságra került egy telefonbeszélgetés felvétele, amelyen a kormányfő nagy pénzösszegek eltüntetésére kéri a fiát.

A közösségi oldalakon naponta végigfutott ez a hangfelvétel, és hangfelvételeket tettek közzé arról is, hogy Erdogan beleavatkozott nagyon sok olyan dologba, amely túlmutatott a miniszterelnöki hatáskörén – bírósági ügyektől kezdve a sajtó működésén át üzleti ügyekig. Az Erdogan és a kormány tagjai elleni bizonyítékok kiszivárogtatásában különösen aktív felhasználók közül néhányan a jelek szerint a korrupciós ügyben indult nyomozás rengeteg titkos dokumentumához hozzáférnek. Recep Tayyip Erdogan eddigi legerősebb érve a vádak ellen az volt, hogy ezekbe a korrupciós ügyekbe a politikai riválisai keverték bele, a felvételeket pedig természetesen hamisnak nevezte.

Ellenfelek, akiket nem lehet elhallgattatni

Erdogan a Twittert néhány napra kiiktatta ugyan – igaz, ezzel már nemcsak a törökök, hanem az egész világ figyelmét felhívta a vitatható módszereire -, de azért még így is elég baja van. A korrupciós botrány nem tett jót Erdogan kapcsolatának a török államfővel, Abdullah Güllel, aki egyrészt elhatárolódott tőle, másrészt a korrupciós ügy mihamarabbi kivizsgálását követelte. Egyúttal porrá zúzta Erdogan egyik kedvenc érvelését, miszerint külföldi összeesküvés áll a korrupciós vád hátterében, és nem is neki, hanem Törökországnak akarnak ártani. Erdogan többször utalt arra, hogy az ellene indult nyomozás egy gonosz terv része, amelyet Izrael, az Egyesült Államok, a külföldi pénzügyi körök és a média hozott össze, de valójában a dühének a célkeresztjében az az 1999 óta önkéntes amerikai száműzetésben élő hitszónok áll, akiben a török miniszterelnök a legnagyobb veszélyt látja a hatalmára nézve.

Fethullah Gülen jó tíz évig Erdogan szövetségese volt, és kivette a részét az AKP előretörésében, de a decemberben kirobbant korrupciós botrány után egyszer csak komoly nézeteltérések kerültek a felszínre kettejük között. Egész pontosan Erdogan úgy gondolja, hogy a török rendőrséggel és az igazságszolgáltatással szoros kapcsolatban álló Gülen robbantotta ki az egész török politikát megrázó ügyet, ennek megfelelően úgy reagált a fél kormányát érintő botrányra, hogy több ezer rendőrt menesztett, bírák százait helyezte át, és szigorította az internet feletti ellenőrzést.

Közben Fethullah Gülen is mozgósította a politikai eszköztárát, és a Financial Times című brit lapban írt egy vádiratnak is beillő cikket Erdogan ellen. A többi között azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, amivel veszélybe sodorja az elmúlt tíz év politikai és gazdasági reformjai.

Gülen mellett a miniszterelnöknek továbbra komoly kihívást jelentenek a mindig ugrásra készen álló tüntetők. Alig csendesedtek el a tavalyi, halálos áldozatokkal is járó tiltakozások, néhány hete ismét ezren vettek részt annak a 15 éves fiúnak a temetésén, aki kilenc hónappal azután halt meg, hogy a tüntetéseken megsebesítette egy könnygázgránát. A törökök az internet ellenőrzésének a szigorítására is tüntetéssel reagáltak, és a Twitter betiltása miatt is az utcára vonultak.

A Twittert persze nem lehet betiltani

Néhány nappal az után, hogy a felhasználók szembesültek azzal, hogy a Twitter elérhetetlen Törökországban, nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi oldal betiltásával Erdogan egyáltalán nem tudta feltartóztatni a bejegyzéseket. A török felhasználók Twitter-statisztikáit rögzítő weboldal szerint a tiltás első két órájában mintegy félmillió bejegyzés született. A módszer kudarcát talán semmi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy Erdogan pártjának a politikusai – például a miniszterelnök-helyettes vagy az ankarai polgármester – ugyanúgy használja a Twittert, mintha mi sem történt volna. Abdullah Gül török elnök, Erdogan politikai szövetségese sem vette komolyan a tiltást, és Twitter-bejegyzésekben fejezte ki reményét, hogy a korlátozás nem fog sokáig tartani.

A #TwitterisblockedinTurkey, vagyis a Twitter törökországi betiltását jelző hashtag futótűzként terjedt a közösségi oldalon, amelyet a felhasználók SMS-szolgáltatáson keresztül még a tiltás napjaiban is elérhettek..

Az uniós tisztségviselők is felismerték, hogy a Twitteren üt igazán nagyot a felháborodásuk, és Stefan Füle bővítési biztostól kezdve Neelie Kroes digitális területért felelős biztoson át Martin Schulzig, az Európai Parlament elnökéig egyértelművé tették, hogy nemzetközi közösség és a török közvélemény is cenzúrának tekinti azt, ami Törökországban zajlik, és egyúttal felemlegették azt is, hogy Törökország nem ezt ígérte.

Erdogan még így is rengeteg embert tudhat maga mögött Forrás: AFP/Kayhan Ozer

Barack Obama 2012-ben a CNN-nek adott interjújában azt mondta, Erdogan egyike annak az öt külföldi vezetőnek, akivel a legszorosabb bizalmi kapcsolatot épített ki. A török miniszterelnök vitatható lépései most feltehetően felülírják némileg ezt a fontos szövetséget. Pedig egy évtizeddel ezelőtt az Erdogan-féle muszlim demokrácia üdvözlendő alternatívának tűnt a radikális iszlamizmussal szemben, és még az is hihetőnek tűnt, hogy Törökország képes lesz úgy beleszőni a vallást a politikába, hogy közben nem csorbulnak az egyéni szabadságjogok, és a demokratikus döntéshozatal is megy a maga útján.

A CNN elemzése szerint azonban – bármennyire próbált is több nyugati vezető nem tudomást venni erről – Erdogan iszlám demokráciájának mindig is volt egy önkényes vonala. A miniszterelnöksége idején az ország – Kínát és Iránt is megelőzve - élen járt az újságírók bebörtönzésében, Erdogan volt az, aki néhány évvel ezelőtt már betiltotta a YouTube-ot, és ha az érdekei megkívánták, több száz, politikailag kellemetlen katonai tisztségviselőt távolított el a posztjáról, sőt börtönbe is záratott. A sajtószabadsággal foglalkozó Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet listáján Törökország nagyon látványosan visszacsúszott: 2006-ban még a 98. volt, ma már csak a 154. A mostani lépései pedig egyelőre azt mutatják, hogy a hatalmát veszélyeztető fejleményekre szigorúbb cenzúrával és nagyobb elnyomással reagál.

Elismert államférfiből viszonylag gyorsan lett internetes mémek és karikatúrák tárgyává a Twitterrel sikertelenül hadakozó török miniszterelnök, akinek ezek után nem lesz könnyű visszaszereznie nyugati kollégái tiszteletét. Erdogan azonban tisztában van azzal, hogy a támogatói nagy többsége – a vidéken élő milliók – nem feltétlenül tudják, hogy mi az a Twitter, és a szólásszabadság vagy a korrupció témájánál őket sokkal jobban izgatja a mindennapi betevő problémaköre. A tömegeket megmozgató kormányzati lépések ellenére a felmérések azt mutatják, hogy Erdogan biztos szavazói bázisa nagy valószínűséggel szállítja majd a győzelemhez szükséges szavazatokat a hétvégén esedékes választásokon.