Börtön nélkül megúszta, hogy szexuálisan zaklatta a saját hároméves lányát Robert Richards IV., a Du Pont családi vagyon egyik örököse.
Robert Richards IV.-re teljes mértékben igaz a kissé régies szólás, hogy ezüstkanállal a szájában született. Dédapja Irénée du Pont, az 1802-ben alapított amerikai DuPont vegyipari vállalat egykori elnöke. A teflon, a nejlon, a neoprén, a kevlár kifejlesztőjeként is ismert cég jelenleg a világ harmadik legnagyobb vegyipari vállalata. Richards IV. apja Robert H. Richards III., a Richards Layton & Finger delaware-i ügyvédi iroda egyik vezetője volt.
Richards IV.-nek dolgoznia sem kell – jelenleg munkanélküli –, mivel a Du Pont-örökséget kezelő alapítványtól olyan apanázst kap, amiből a Delawareonline.com szerint vígan telt neki 2005-ben egy 540 négyzetméteres, 1,8 millió dollárba (forint) kerülő házra a Du Pont-örökösök által kedvelt delaware-i Greenville-ben, de van lakása a népszerű közeli nyaralóhelyen, Rehoboth Beachen is.
A kedvező ítélet még 2009-ben keletkezett, a fajtalankodás pedig 2005 után történt, amikor kislánya betöltötte a három évet. A gyerek 2007-ben, ötévesen beszélt először nagyanyjának apja tetteiről, ekkor indult a nyomozás. A kislány arról beszélt, hogy apja házuk hálószobáiban zaklatta: ujjával nyúlkált, fogdosta, miközben maszturbált, és arról beszélt neki, hogy az egész az „ő kis titkuk” marad. A gyerek azt is mondta, nem akarja, hogy „apukám bárhol hozzám érjen”. A férfit még abban az évben őrizetbe vették, majd 60 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra bocsátották.
Az ügyről először beszámoló delaware-i The News Journal szerint Richardsot az egyik ügyész kereste meg a 2009-es ítélet előtti napon azzal a vádalkuval, hogy kisebb fokú zaklatási bűntettben vallja bűnösnek magát, és akkor az nem jár majd kötelező börtönbüntetéssel. Ezt a férfi el is fogadta. Pedig eredetileg két rendbeli gyerekmolesztálásban kérték az elmarasztalását, amiért akár tíz évet is kaphatott volna egyenként. „Ez több mint ésszerű, ez egy könnyített vádalku volt” – idézte a lap Eugene J. Maurer Jr. ügyészt, aki akkor a vádat képviselte.
A bíróság részben azzal bocsátotta próbára a fajtalankodás miatt eredetileg 8 év börtönre ítélt férfit, hogy „nem bírná jól” a börtönlétet. Az ítéletben emellett arra kötelezték, hogy fizessen 4395 dollár büntetést, vegyen részt egy szexuális zaklatók kezelésére indított programban Massachusettsben, illetve eltiltották a 16 év alatti gyerekektől.
Sokan felkapták a fejüket, miként lehet, hogy valaki börtön nélkül megússzon egy ilyen súlyos fokú ügyet. A delaware-i lapnak több ügyész is jelezte, hogy a vádlottakat börtön helyett kezelésre kötelező ítéleteket elsősorban drogfüggők, ittas sofőrök vagy mentális zavarokkal küzdők ügyeiben alkalmazzák, de szexuális zaklatók esetében is volt már rá példa. A fiatal elkövetőket gyakran küldik börtön helyett más államban található kezelőhelyekre. A felnőtt korúak esetében is előfordult, hogy zárka helyett kezelésre küldtek olyat, aki meg tudja fizetni a bentlakásos intézetet.
Persze ez nem hat meg mindenkit. Kendall Marlowe, a National Association of Counsel for Children (kb. nemzeti gyermekjogvédelmi szövetség) vezetője szerint a fiatalkorúakat zaklatók megérdemlik a büntetést. „Börtöneinknek valóban sokkal inkább rehabilitációs jellegűnek kellene lenniük, de a börtönrendszer hiányosságai nem indokolhatják, hogy futni hagyjunk egy gyerekmolesztálót.”