Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Már a hét közepére teljesen felszerelték a szavazóhelyiségeket a donyecki és luhanszki régióban a vasárnapi népszavazáshoz. A szervezők a felmérésekre hivatkozva legalább 60 százalékos részvételre számítanak. A népszavazást annak ellenére megtartják a helyben kikiáltott két népköztársaság hatóságai, hogy még a terület a kijevi kormánytól való függetlenedését amúgy támogató Vlagyimir Putyin orosz elnök is azt kérte, halasszák el. Putyin szerdán arról beszélt, hogy a halasztással mód nyílhatna a párbeszédre a válság rendezéséről.
A szakadárok azonban kitartanak. A Washington Post szerint azért ragaszkodnak a referendumhoz, mert elhalasztásával valószínűleg teljesen elveszítenék helyi támogatottságukat, ami a mozgalmuk végét is jelentené. Ezt alátámasztja egy csütörtökön a PEW globális közvélemény-kutató által közzétett, még a múlt hét elején készített felmérés eredménye is: az ukránok 77 százaléka azt szeretné, ha fennmaradna az ország egysége, az ország keleti felében élők 70 százaléka is így véli, sőt az oroszajkú népesség 58 százaléka is az egység megtartása mellett van.
Az Origo által egy közösségi oldalon keresztül elért helyiek közül is arról írt a többség, hogy szeretnék, ha a donyecki és luhanszki térség Ukrajna része maradna. "Szeretjük hazánkat, és Ukrajnában szeretnénk élni. Még csak gondolni sem szeretnék arra, hogy Oroszorszég része kegyünk. Az oroszok sok szörnyű dolgot csináltak itt" - írta a 21 éves Nasztyja Szlovjanszkból. A lány szerint a várost uralmuk alatt tartó szakadárok a legjobb fegyverekkel vannak felszerelve, és a városban teljes a káosz.
A 29 éves Kirill Donyeckből azt írta, hogy a városban több épületet is megszállva tartó szakadárok kiraboltak több fegyverboltot is a városban. Szerinte az elszakadásnak sem gazdaságilag, sem társadalmilag nincs alapja. "Nem hiszem, hogy Oroszországban jobb anyagi körülmények között élhetnék, de állampolgári jogaimat biztos, hogy korlátoznák." A Donyecktől 40 kilométerre északkeletre fekvő Horlivkában élő Vicsiszlav is Ukrajnában maradna, számára Putyin Oroszországa "rémálom".
A donyecki Alina ezzel szemben autonómiát szeretne. Szerinte Ukrajna már nem is létezik, és nincs jövője. Abban nem biztos, hogy Oroszországhoz kellene csatlakozniuk, de ott élő rokonaitól úgy tudja, "Oroszországban mindig is jobb volt az életszínvonal", és egy "erős, versenyképes ország", ahol jó lehetőségek vannak. A luhanszki Natali viszont csak Oroszországgal tudja elképzelni a jövőt. Nagyjából ugyanazt gondolja, mint amit egyes orosz források sugallanak: a kijevi kormány nácik és szélsőségesek gyülekezete, akik rettenetes népirtást követnek el, amelyben például az Orvosok Határok Nélkül (amúgy világszerte közmegbecsülésnek örvendő) szervezete is segédkezik, például a holttestek eltüntetésében. "Reméljük Putyin segít, és reméljük megállítja az ukrán nácikat", vélekedett.
A népszavazást két, jelentős oroszajkú népesség által lakott megyében, Donyeckben és Luhanszkban tartják, ahol április elején kiáltották ki a kijevi kormánytól való függetlenségüket az oroszbarát szakadárok. Nem sokkal utána be is jelentették, hogy május 11-én krími mintára - amely márciusban szakadt el Kijevtől és csatlakozott Oroszországhoz - népszavazást szerveznek a terület függetlenségéről. Nem ismerik ugyanis el a Viktor Janukovics korábbi elnök februári előzését követően felállt ideiglenes kormány hatalmát.
A kérdés, amire a helyi lakosoknak válaszolniuk kell majd ez lesz: "Támogatja-e a Luhanszki/Donyecki Népköztársaság függetlenségét?”. Luhanszkban hétfőn, míg Donyeckben a szavazást követő három napon belül számítanak az eredményekre.
A BBC szerint csak Donyeckben több mint hárommillió szavazólapot juttattak már el a helyi szavazóbizottságokhoz. Az ugyanakkor nem teljesen világos, hogy pontosan hogyan néz majd ki a szavazás. Kinek lesz joga voksolni, mennyire biztosítható és ellenőrizhető majd a szavazás és a szavazatszámlálás tisztasága, vagy hogy pontosan mely városokban fogják megtartani. A szakadárok között sincs erről teljes egyetértés. A donyecki szervezők például a BBC szerint a két évvel ezelőtti parlamenti választások szavazólistáit veszik majd alapul, mert nem jutottak hozzá az aktuális szavazólistákhoz, amelyeket szerintük az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat őriz.
A Washington Postnak nyilatkozó egyik főszervező szerint ugyanakkor a szavazás nyitott lesz, vagyis bárki leadhatja a voksát, aki besétál az utcáról, felmutatja útlevelét vagy személyi igazolványát, aláírja a listát, és leadja a voksát. Az nem világos, hogyan fogják ellenőrizni, hogy nem szavazott-e már egy másik helyen. (A krími népszavazást is sokat támadták megkérdőjelezhető tisztasága miatt. A héten egy véletlennek köszönhetően ki is derült, hogy a valóságos részvétel a Kreml által hivatalosan bejelentett 97 százalékhoz képest jelentősen alacsonyabb volt, ahogy az elszakadásra szavazó hivatalosan közölt 82 százalék sem állja meg a helyét.)
A donyecki népszavazás főszervezője, Roma Ljagin a BBC-nek azt mondta, csak azt szeretnék, ha az emberek eldöntenék, akarják-e a térség önrendelkezését. „Talán Ukrajna része akarunk maradni, vagy függetlenséget szeretnénk, vagy csatlakozni Oroszországhoz. Erről később döntünk.” A kijevi ideiglenes kormány azonban illegálisnak tartja a népszavazásokat. Arszenyij Jacenyuk ügyvezető miniszterelnök csütörtökön arról beszélt, hogy Ukrajna jövőjéről közösen, a május 25-re tervezett elnökválasztáson kell majd dönteni, nem pedig regionális szavazásokon.
A térségben több várost, illetve hatósági épületeket uralmuk alatt tartó szakadárokkal szemben múlt hét vége óta terrorizmus-ellenes hadművelet zajlik. Ennek már több tucat halottja van, és halálos összecsapások voltak pénteken is. Az ukrán kormány jelezte, a szavazástól függetlenül tovább folytatják a műveleteket, hogy megtisztítsák a városokat a feltételezések szerint oroszok által is támogatott szakadároktól.
A népszavazások miatt mindenki a feszültség további növekedésétől és provokációktól tart. Az Itar-Tassz orosz hírügynökség csütörtökön azt jelentette, hogy ismeretlenek betörtek több donyecki nyomdába, és megsemmisítették a berendezést, illetve összesen több mint egymillió szavazólapot. A péntek ennek ellenére nyugodtan telt Ukrajna-szerte, ahol Oroszországhoz hasonlóan ugyancsak hivatalos ünnepnek számít május 9-e, a náci Németország felett aratott második világháborús győzelem napja.
A Washington Post beszámolója szerint sokan elzarándokoltak a háborúban elesettek emlékműveihez, de az ingatag közbiztonsági helyzet miatt nem tartották meg az itt is szokásos nagy felvonulásokat, mint például Moszkvában. Donyeckben például kétezer ember jelent meg a város szovjet hősi emlékművénél köztük sok veterán egyenruhában. Az ünnepségről azonban hiányoztak az ukrán zászlók, bár az ukrán himnuszt kétszer is eljátszotta a zenekar. A szöveget senki sem énekelte. Az ünnepség végén egy férfi össze is veszett a zenészekkel, mert eljátszották a himnuszt.
