A jogszabályt 299 igen és 19 nem szavazat mellett, 23 tartózkodással fogadta el a 350 tagú képviselőház. A törvényt a kormányzó Néppárt (PP) és az ellenzék fő erejét adó szocialista párt (PSOE) is támogatta, csak néhány kisebb párt emelt ellene kifogást. Utóbbiak népszavazás kiírását követelték annak eldöntésére, hogy a jövőben királyság vagy köztársaság legyen-e az ország államformája. A szavazást megelőző vitában a PP és a PSOE egyetértett abban, hogy I. János Károly királysága, amely 1975 novemberében kezdődött, a demokrácia, valamint a szabadságjogok megszilárdulását hozta magával.
Mariano Rajoy spanyol kormányfő és Alfredo Pérez Rubalcaba szocialista vezető kiemelte a leendő uralkodó, VI. Fülöp kvalitásait és felkészültségét, bár Rubalcaba külön kérte, hogy trónra lépése jelentsen egyet a demokratikus megújulással. Rajoy elmondta, hogy a trónörökös évek óta első kézből ismeri a spanyol valóságot a vállalkozókkal, szakszervezetekkel vagy a művészvilággal kialakított kapcsolatainak köszönhetően. A miniszterelnök kitért arra is, hogy Fülöp herceg a spanyol sokszínűség védelmezője.
A parlamenti voksoláson tartózkodó baszk és katalán nacionalisták azt kérték, hogy az új király érkezése adjon lendületet azoknak a reformoknak, amelyek lehetővé teszik, hogy mindkét régió - a Baszkföld és Katalónia - dönthessen saját jövőjéről.
A trón átadására feljogosító törvény érvénybe lépéséhez még szükség van a szenátus jóváhagyására is, ami június 17-én várható. I. János Károly június 2-án váratlanul jelentette be lemondását. A 76 éves uralkodó döntését azzal indokolta, hogy szeretne teret engedni az "új generációnak", nevezetesen fiának, Fülöpnek, aki szerinte "a remény új korszakát fogja megnyitni".