Claude Jibidar, a WFP afganisztáni koordinátora elmondta, hogy nagyjából harmincmillió dollár (7,3 milliárd forint) hiányzik a segélyprogram költségvetéséből. A WFP a világszervezet tagállamainak hozzájárulásaiból finanszírozza működését.
„Csökkentenünk kellett az általunk támogatott emberek fejadagját, hogy nyerjünk egy kis időt, és ne kelljen teljesen leállni” – mondta a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában. A szakértő szerint napi 2100 kalóriáról 1500-ra kellett csökkenteni egymillió ember fejadagját.
Az ENSZ Világélelmezési Programja 3,7 millió embert, a lakosság tíz százalékát látja el élelemmel a dél-ázsiai országban.
A helyzet csak romlani fog
Sokan attól tartanak, hogy a segélyforrások további beszűkülése várható a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő alakulatainak idei kivonásával. Szakértők szerint az is apaszthatja ezeket a forrásokat, hogy a nemzetközi közösségnek más problémákkal is meg kell küzdenie: egyebek mellett a szíriai és az iraki háborúval, valamint az elsősorban Nyugat-Afrikát sújtó ebolajárvánnyal.
A harcok eközben is folytatódnak az országban. A belügyminisztérium arról számolt be, hogy az afgán biztonsági erők az utóbbi 24 órában legalább 26 tálib lázadóval végeztek Kandahár, Paktia és Kunár tartományban. Az AFP francia hírügynökség információi szerint a tálibok kedden megtámadtak egy rendőrőrsöt Logar tartományban, Kabultól délre. A rajtaütésben hat rendőrt öltek meg.
Évente csaknem 200 milliárd jüan, vagyis nyolcezer milliárd forint értékű élelem vész kárba Kínában – a hulladékká váló élelemmel becslések szerint több mint 200 millió embert lehetne jóllakatni.
Az állami gabonahivatal igazgatóhelyettese, Vu Ce-tan arról is beszámolt a Hszinhua hírügynökségnek, hogy ezenkívül nagyjából 35 millió tonna gabona a raktározás, a szállítás és a feldolgozás során keletkező veszteség. Korábbi jelentések szerint további 15 millió tonna vész kárba a háztartásokban.
A kínai szakemberek már évek óta igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét az élelmiszerellátás biztonságával összefüggő jelenségre. A jelentős művelésbe vont területekkel rendelkező kelet-ázsiai ország ugyanis szűkében van a földterületeknek és a víznek, s a mezőgazdaságot további próbák elé állítja a talaj és a víz egyre nagyobb szennyezettsége.
A világ lakosságának körülbelül 20 százaléka él Kínában, miközben az ország a termőföldek mindössze 9 százalékával rendelkezik. Ennek ellenére élelmiszerekből 90-95 százalékban önellátó.
A kormány döntése alapján a mezőgazdaságilag megművelt területek nagysága az országban nem csökkenhet 120 millió hektár alá. Az idei tavaszi parlamenti ülésszakon elhangzott, hogy gabonából a termelői kapacitást 50 millió tonnával akarják bővíteni. Kína tavaly 602 millió tonna gabonát termelt.