„Ó, Iszlám Állam-katonák! Törjön ki a dzsihád vulkánja mindenfelé! Tűzzel ragyogjátok be a földet a diktátorok ellen” – a többi között ilyen felszólítások hangzanak el azon a hangfelvételen, amelyet az Iszlám Állam tett közzé a közösségi oldalain, vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak tulajdonítva a fenti mondatokat. Ha ez valóban így van – mint ahogy szakértők szerint így van –, az friss cáfolatot jelent a vezér nemrég meglebegtetett halálhírére. A hét elején szárnya kelt híresztelések szerint Bagdadival egy amerikai légicsapás végzett múlt szombaton a szír–iraki határ mentén fekvő Kaim városában, ahol éppen „kollégáival” tanácskozott.
Az állítólag csütörtökön rögzített felvételen Bagdadi ugyan ezt nem említi, viszont beszél számos más, azóta ismert fejleményről. Például az Egyesült Államok – Barack Obama által egy múlt vasárnapi CBS-interjúban bejelentett – 1500 fős iraki csapatbővítéséről, illetve arról, hogy hétfőn a legjelentősebb egyiptomi dzsihádista szervezet, az Anszár Beit al-Makdisz (Jeruzsálem Védelmezői), majd később több más – líbiai, algériai és jemeni – szervezet hűséget fogadott neki.
A dzsihádisták „kalifája” (akiről itt írtunk részletesen) nem fukarkodik a nagy szavakkal. Első számú ellenségnek nevezi a síitákat, becsmérli az Iszlám Állam ellenségeit – a „keresztes, zsidó és hitehagyó ördögöket” –, és árulónak bélyegzi azokat a muszlim országokat, amelyek csatlakoztak a terrorszervezet elleni – „rémült, gyenge és tehetetlen” – nemzetközi koalícióhoz.
Közülük is kiemeli és a „kígyó fejének” nevezi a „két szent mecset országát” (Szaúd-Arábiát, itt található ugyanis a szunnita és az egyetemes iszlám két legszentebb zarándokhelye, a mekkai Maszdzsid al-Haram- és a medinai Al-Maszdzsid al-Nabavi-mecset – a szerk.). Bagdadi emellett felszólította híveit:
akkor is harcoljanak, ha már csak egy katonájuk van életben.
Éppen ezt szeretné elérni az Egyesült Államok vezette koalíció, Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter például „folyamatos és fenntartható előrelépésről” beszélt az Iszlám Állam elleni harc kapcsán. Elismerte ugyanakkor, hogy elhúzódó küzdelemre lehet számítani. „Közvetlenül és az iraki kormányerők támogatásával a koalíció légicsapásai meggyengítették az Iszlám Állam parancsnokságát, vezetőségét és bevételi forrásait” – számolt be csütörtökön a washingtoni Kongresszusban Hagel. Szavainak tükrében különösen érdekes az a meg nem erősített értesülés, hogy az Iszlám Állam a fennhatósága alatt lévő területeken arany-, ezüst- és rézérméket bocsátott ki, vagyis az „iszlám államnak” immár saját fizetőeszköze is van.
További washingtoni fejlemény az a csütörtöki CNN-értesülés, hogy az Obama-adminisztráció felülvizsgálná az Iszlám Állam elleni stratégiáját. Az érvelés szerint eddig azért nem lehettek eredményesek, mert kizárólag a szélsőségesek iraki tevékenységére és az ottani megsemmisítésükre koncentráltak ahelyett, hogy párhuzamosan rezsimváltást érjenek el Szíriában. A váltásról anonim illetékesek számoltak be a hírtelevíziónak, majd ugyancsak névtelen döntéshozók rögtön cáfolták is. Bármi is lesz az amerikai döntés,
az kevéssé tűnik valószínűnek, hogy az Egyesült Államoknak záros határidő belül sikerül kiképeznie egy olyan damaszkuszi vezetést, amely Aszad „mérsékelt” ellenzékéből áll, ugyanakkor nem taszítaná az eddiginél is nagyobb káoszba a polgárháborús országot.
Az IS csak kicsit rosszabb, mint az USA
Tízből nyolc arabnak rossz véleménye van az IS-ről, de csak tízből hatan értenek egyet az ellene harcoló koalíció „lebontani és elpusztítani” taktikájával, mert szerintük ennek – az arab országok helyett – az Egyesült Államok és Izrael lesz a nyertese. Ezek a leglényegesebb megállapításai annak felmérésnek, amelyet a héten hozott nyilvánosságra a washingtoni Arab Központ. Az október közepén elvégzett, összesen 5100 – libanoni, szaúdi, tunéziai, palesztin, egyiptomi, iraki, jordán, illetve jordániai, törökországi és libanoni szír menekült – válaszadó bevonásával készült kutatás szerint a régióban 73 százalék vélekedik negatívan az Egyesült Államok ottani politikájáról. A projekt vezetői szerint mindez arról árulkodik, hogy a Közel-Kelet népei végre külső befolyás nélkül, önállóan döntenének a saját sorsukról.
Távolabb a harcmezőtől, de szintén az Iszlám Állam elleni fellépés része az a brit elképzelés, amiről David Cameron miniszterelnök beszélt. A londoni kormány tervei szerint két évig biztosan nem térhetnének vissza a szigetországba azok, akik onnan indultak el a közel-keleti szent háborúba. Ha mégis úgy döntenek, hogy kivárják a két évet, akkor is bírósági tárgyalásokra, házi őrizetre, rendszeres hatósági ellenőrzésre, illetve „deradikalizáló” tanfolyamokra számíthatnak. A titkosszolgálatok becslése szerint momentán 500-ra tehető az Iszlám Állam kötelékében harcoló britek száma, és mintegy 250-en lehetnek azok, akik már visszatértek, jelentős nemzetbiztonsági kockázatot rejtve.
Cameron még szeptemberben – nem függetlenül az Iszlám Állam nyilvánosságra hozott lefejezéseitől – vállalta egy terrorellenes jogszabálycsomag kidolgozását. A tervezetet két hónap alatt öntötték formába a koalíciós partner liberáldemokratákkal, akik így jobb híján azt kifogásolják, hogy a miniszterelnök nem a brit, hanem – a hétvégi brisbane-i G20-csúcsra készülve – az ausztrál parlamentben számolt be az elképzelésekről.