A bizottság minden mentelmi ügyet zárt ajtók mögött tárgyal, a megbeszélések tartalmáról éppen ezért semmit sem tesznek közzé. Az EP sajtószolgálata is mindössze azt tudta megerősíteni, hogy a jogi bizottság megtartotta a vitát.
A bizottság honlapján közzétett információk szerint most Kovácsot még nem hallgatták meg. A vitát eredetileg február 24-én kellett volna megtartani, de akkor nem jutott rá idő, ezért a bizottság strasbourgi, rendkívüli ülésén foglalkozott az üggyel. Legközelebb várhatóan meg is hallgatják a jobbikos politikust.
Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti EP-képviselő, Kovács mentelmi ügyének jelentéstevője legutóbb magyar újságíróknak elmondta, hogy az ügy jellege miatt nem árulhat el többet annál, hogy elsőként a jogi bizottság áttekinti, milyen dokumentumok érkeztek Magyarországról, amelyek alapján a magyar hatóságok Kovács kiadását kérik az EP-től.
Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.
Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.