Óriási meglepetést okozott a lengyel elnökválasztás vasárnapi első fordulója, hiszen a várakozásokkal szemben Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság jelöltje végzett az első helyen a szavazatok 34,76 százalékával. Bronislaw Komorowski, a kormányzó Civil Platform jelöltje csupán 33,77 százalékot kapott, bár az összes felmérés szerint legalább 40 százalékra számíthatott.
A másik meglepetést Pawel Kukiz, egykori rocksztár szállította. Több mint 20 százaléknyi szavazatot gyűjtött össze.
A május 24-én esedékes második forduló előtt a legnagyobb kérdés az lett, vajon Kukiz támogatói elmennek-e voksolni, és ha igen, kit támogatnak majd?
Jaroslaw Gizinski az Origónak azt mondta, Kukiz eddig még nem közölte, hogy kit támogat, de szerinte a szavazói felnőtt emberek, nincs szükségük iránymutatásra. A Rzeczpospolita külpolitikai szakújságírója szerint az egykori rocksztár sikere annak köszönhető, hogy a jelenlegi lengyel politikai elittel szemben határozta meg magát.
A harmadik helyen végzett elnökjelölt arra is építhetett, hogy
a lengyelek jelentős részének elege lett az 1990-es rendszerváltás előtt létrejött Szolidaritás mozgalomból kinőtt Civil Platformból valamint a Jog és Igazságosságból.
A jelölt hátránya, hogy nincs mögötte párttámogatottság, és lehet, hogy csak egyszeri fellángolás volt jó szereplése.
A mostani elnökválasztás csupán egy erőfelmérő az őszi parlamenti választás előtt, tétje is jóval kisebb, így a választók szívesebben voksolnak egy esélytelen jelöltre. Gizinski szerint Komorowski vártnál jóval gyengébb szereplésében az is közrejátszott, hogy az ismertsége lényegesen magasabb volt, mint a többi aspiránsé, és így a kormányzattal való elégedetlenség rajta csapódott le.
Az eddigi kutatások szerint Kukiz támogatói nagyrészt a Civil Platform korábbi híveiből kerültek ki, míg a Jog és Igazságosság szavazói kisebbségben vannak a körükben. Ennek alapján Komorowski van kedvezőbb helyzetben a második kör előtt, de a kormánnyal szembeni proteszt Dudának kedvezhet.
Kiderült, hogy
"a csinos pofika mögött nincsen tartalom"
– utalt Gizinski arra, hogy Magdalena Ogorek, a baloldal jelöltje katasztrofálisan gyengén szerepelt, és csupán 2,38 százalékot szerzett.
Maga a baloldal sem tudja, mi történik körülötte, és akár az is elképzelhető, hogy az őszi parlamenti választáson nem szereznek majd mandátumot.
A szakértő szerint világossá vált, hogy nem lehet egyszerre képviselni a dolgozók érdekeit és a minél szélesebb szabad piaci versenyt.
Mitrovits Miklós, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint, ha alaposan megnézzük az eredményeket, különösen a leadott voksok regionális megoszlását, akkor már nem is tűnik nagynak a meglepetés. Duda azokban a vajdaságokban nyert, amelyek hagyományosan a Jog és Igazságosság területei. A nyolc északi és nyugati vajdaságban, amelyek a Civil Platform bázisát jelentik, most is Komorowski győzött.
Az első forduló utáni gyors közvélemény-kutatások szerint Komorowski lehetséges szavazóinak csupán a 60 százaléka vett részt az első körben, így ő még jelentősebb potenciállal rendelkezhet ellenfelénél. Kérdés, hogy az elnök ki tud-e mozdulni a jelenlegi helyzetéből, meg tudja-e szólítani a társadalmat.
Mitrovits hozzátette, a felmérések szerint Kukiz szavazóinak 83 százaléka elutasítja Komorowskit, 68 százalékuk pedig Dudát is. Jarosław Kaczynski, a Jog és Igazságosság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Duda, Kukiz és Korwin-Mikke összesen 60 százalékot szerzett, vagyis a többség a változásra szavazott.