Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója sosem unalmas, de ami csütörtökön kezdődik Brüsszelben, arra senki nem mondaná azt, hogy érdektelen. Az utcákon szerdán még csak néhány katona és kikészített kordon emlékeztetett arra, hogy 24 órán belül itt a kontinens jövőjéről tárgyalnak majd, de a háttérben már javában folytak az előkészületek az utóbbi hónapok egyik legfontosabb csúcstalálkozójára.
A jelző nem véletlen, a csúcstalálkozó két legfontosabb témája Görögország és a bevándorlás lesz. Athén adósságának sorsáról már hetek óta folynak az egyeztetések, hétfőn még rendkívüli csúcsértekezletet is összehívtak – kevés sikerrel. (A görög tragédiáról itt olvashat bővebben.)
A magyarok egy másik, de nem kevésbé fontos összecsapásra számíthatnak. Orbán Viktornak magyarázatot kell majd adnia az elmúlt hetek politikájára: a határvédő kerítés felépítésére, a dublini egyezmény felfüggesztésére (vagy annak meglebegtetésére) és a migrációellenes plakátokra is. A magyar miniszterelnök minden bizonnyal kemény kérdéseket kap majd kollégáitól még akkor is, ha az egyeztetések közte és az unió vezetői között információink szerint már folynak egy ideje.
A két hete bejelentett határzárral brüsszeli forrásaink szerint az unió egyáltalán nem ért egyet, bár semmit nem tehet ellene. Jogilag ugyanis magyar kormány felépítheti a 175 kilométeres kerítést. Ettől azonban még Brüsszel tudni akarja majd, hogy Budapest miért is tartja elengedhetetlennek a felállítását.
A csúcstalálkozón az Európai Unió vezetői azt is felvethetik majd, hogy a fizikai zár helyett technológiát és emberi erőt alkalmazzanak a szerb–magyar határon.
Kemény kritikákra számíthat Orbán Viktor amiatt is, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden egy bécsi háttérbeszélgetésen a dublini egyezmény felfüggesztéséről beszélt. A bejelentés olyannyira felháborított néhány uniós tagállamot, hogy egy nappal később már
a magyar kormány is visszakozott.
Nem lehetett nem észrevenni, hogy Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Györkös Péter, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője szinte egy időben jelentette be:
Magyarország csak szolidaritást kért a tagállamoktól,
de semmilyen jogi lépést nem tett a dublini rendelet felfüggesztésére.
„A türelmüket és a szolidaritásukat kértük, amíg képesek leszünk fogadni a menekülteket, és meg tudjuk oldani az ellátásukat” – mondta a nagykövet. Györkös Péter szerint Magyarország lépése semmilyen láncreakciót nem fog elindítani, hiszen továbbra is betartjuk az egyezményt.
Akármi is álljon a háttérben, a magyar bejelentés teljesen váratlanul érte Brüsszelt. Az Origónak nyilatkozó tisztségviselők is megerősítették, hogy csak akkor hallottak a magyar döntésről, amikor arról a tagállamok informálták őket. Brüsszel kedden ezért ismét felvette hazánkkal a kapcsolatot.
Csak azt szeretnénk, hogy magyarázzák meg, mi az álláspontjuk,
mit akarnak, és mire várnak. Persze azt is tökéletesen megértjük, hogy meg szeretnék védeni a határaikat” – fogalmazott forrásunk.
Egy, a menekültügyi vonalon dolgozó, név nélkül nyilatkozó brüsszeli diplomata szerint ígéretet kaptak arra, hogy a csúcstalálkozón Orbán Viktor személyesen magyarázza el Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek és Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, hogy mi a problémája. A két politikusnak már levelet is írt a magyar miniszterelnök a témában.
Azt a bevándorlással foglalkozó tisztségviselők is tudják, sok tagállam hiszi, hogy az Európai Unió áprilisban elfogadott migrációs stratégiája csak a Földközi-tenger környékére fókuszál. Ez azonban szerintük nem igaz, hiszen hosszú távon a probléma egészére választ keresnek. A stratégia májusi elfogadása idején azonban Görögországban és Olaszországban hatalmas volt a krízis, életeket kellett menteni, ezért akkor azonnali megoldásra volt szükség.
Az unió azzal is tisztában volt, hogy hatalmas felháborodást fog kiváltani a stratégiában megfogalmazott betelepedési kvóta. Eszerint kísérleti jelleggel az Európai Unión kívülről befogadnának 20 ezer embert Jordánia és Törökország területéről, ha ők egyébként is megkapnák a menekültstátuszt.
Ez viszont nem azonos a menekültek áthelyezésével, amire a lisszaboni szerződés ad felhatalmazást. Utóbbi a tervek szerint 40 ezer embert érintene, akik már az Európai Unión belül vannak, főként Görögországban és Olaszországban. Őket osztanák el a többi tagállam között, hogy ne egy helyen koncentrálódjanak. Uniós forrásaink szerint
a magyar kormány éppen azért sértődött meg, mert az áthelyezés hazánkra nem vonatkozik.
A brüsszeli diplomata szerint az Európai Bizottság tud segíteni, de ehhez az a legfontosabb, hogy tudják, milyen problémákkal néz szembe Magyarország. Hazánkba küldhetik például az unió külső határt védő ügynökségének (Frontex) a munkatársait, szakembereket, határőröket, sőt akár még pénzt is igényelhetnénk az ilyen típusú helyzetekre szánt keretből.
Forrásunk külön kiemelte, hogy
Magyarország kért már korábban segítséget,
méghozzá a koszovói migránsok hulláma miatt. Szerinte akkor néhány hét alatt kezelték a problémát.
Leültettük a szerb és a koszovói kormányt, és megmondtuk nekik, hogy ez így nem mehet tovább.
Meg is lett az eredménye, radikálisan csökkent a Magyarországra érkező koszovói migránsok száma" – tette hozzá.
