Magyarország mégis betartja a dublini rendeletet

menekültek
Migrants are pictured at the green border between Hungary and Serbia near Szeged, Hungary, on June 23, 2015. Hungary said it was building a four-metre (13-foot) high fence on its border with Serbia to keep out migrants, as the EU struggles to deal with a massive influx of people trying to reach Europe. AFP PHOTO / CSABA SEGESVARI
Vágólapra másolva!
Magyarország semmilyen jogi lépést nem tett a dublini rendelet felfüggesztésére – mondta Györkös Péter Brüsszelben. Az Állandó Képviselet vezetője szerint csak azt kértük a többi tagországtól, hogy határozott ideig ne küldjék vissza a menekülteket hozzánk, mert hatalmas nyomás alatt vagyunk, nem tudjuk őket ellátni. Ugyanezt erősítette meg Tasnádi László rendészeti államtitkár is az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.
Vágólapra másolva!

„A türelmüket és a szolidaritásukat kértük, amíg képesek leszünk fogadni a menekülteket, és meg tudjuk oldani az ellátásukat és elhelyezésüket” – mondta a nagykövet. Györkös Péter szerint Magyarország lépése semmilyen láncreakciót nem fog elindítani, hiszen továbbra is betartjuk a dublini rendeletet.

Nem tudtunk várni csütörtökig

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miért nem várta meg a csütörtökön kezdődő EU-csúcsot ezzel a bejelentéssel, a nagykövet azt mondta: „elértük azt a határt, amikor már nem tudtunk mást tenni”.

Ráadásul a migrációs nyomás miatt a többi tagország is felgyorsította a menekültek visszatoloncolását. A magyar kormányfő ennek ellenére természetesen holnap tárgyalni fog a tagországok vezetőivel a témáról, és elviszi a javaslatait is Brüsszelbe.

„Magyarország a probléma része, de szeretne a megoldás része is lenni” – tette hozzá a nagykövet.

Orbán Viktor a márciusi EU-csúcson Györkös Péter nagykövet társaságában. Csütörtökön is szó lesz majd a menekülthelyzetről Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Konferenciát kezdeményeztünk

Györkös kiemelte, hogy két uniós tagállam – Ausztria és Németország – eddig is nagyon sokat segített a migrációs helyzet kezelésében. „Néha Bécs és Berlin gyorsabban reagál, mint Brüsszel” – tette hozzá.

A magyar kormány úgy gondolja, hogy közös európai megoldásokra van szükség, mert a jelenlegi menekültügyi rendszer nem megfelelő, nem ad választ az új kihívásokra.

Orbán Viktor emellett már jelezte Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, hogy hazánk a balkáni és a közel-keleti államok részvételével konferenciát szeretne rendezni a balkáni bevándorlási útvonal kezeléséről.

Mit tartalmaz a kormányhatározat?

A kormány 1413/2015. (VI. 24.) számú határozata szerint az Osztrák Köztársaság és további európai uniós tagállamok jelentős számú gazdasági bevándorlót kívánnak visszaküldeni Magyarországra, amivel Budapest nem ért egyet.
Bár a kormány feltett szándéka, hogy a jövőben is maradéktalanul betartsa az Európai Unió jogszabályait, a Magyarország déli határára érkező nagyszámú gazdasági bevándorló a menekültügyi eljárások lefolytatásában jelentős mértékű technikai problémákat okoz, amelyek elhárítása folyamatban van.
Mivel súlyos problémát jelent, hogy hazánkba szeretnék visszaküldeni azokat a gazdasági bevándorlókat, akik csak Görögországban léphettek be az Európai Unió területére, Magyarország konzultációt kezdeményez az Európai Unió intézményeivel.
Az igazságügyi miniszter feladata, hogy egyeztessen az Európai Unió Bizottságának első alelnökével a dublini rendelet alkalmazásával kapcsolatos problémákról, a külgazdasági és külügyminiszteré pedig, hogy kezdeményezzen egyeztetést az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével a nyugat-balkáni problémák kezelése érdekében.

Egyre csak szigorítanak

A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója közölte, az uniós normák szerint összesen 1500 migránst tudnak befogadni, jelenleg azonban sátrakat is felállítva napi 3500-4000 embert kell elszállásolniuk.

A főigazgató hangsúlyozta, minden, a dublini rendeletből adódó kötelezettséget betartanak, de a migránsok Nyugatról történő visszafogadásához további bővítések kellenek.

Menekültek a magyar-szerb határnál. A helyzet egyre drámaibb Forrás: AFP/Csaba Segesvari

Az uniós tagállamok ugyanis folyamatosan szigorítják fellépésüket, és próbálnak egyre több kérelmezőt visszaadni Magyarországnak. Jelenleg 6-700 migráns átvételéről kezdődött egyeztetés, és az ő esetükben kértek türelmet.

Végh Zsuzsanna elmondta, hogy a kérelmek 60-65 százaléka válságövezetből érkezik, vagyis a közelmúlttal ellentétben már elsősorban nem olyan koszovóiak jönnek, akiket Nyugatról egyenesen hazájukba vittek vissza a hatóságok.

Drámai a helyzet

Tasnádi László beszélt arról is, hogy a menekülttáborok betelte drámai helyzetet okoz, egy albán család például a Margitszigetre költözött.

Egész családok jönnek Forrás: AFP/Csaba Segesvari

A parlamenti bizottság támogatta azt a Kósa Lajos és fideszes képviselőtársai által benyújtott törvénymódosító javaslatot, amely felhatalmazást adna a kabinetnek, hogy rendeletben állapítsa meg a bevándorlók érkezése szempontjából biztonságosnak tekinthető országok listáját.

Tájékoztatása alapján erre olyan országok kerülhetnek, ahol feltartóztathatóak a migránsok, hiszen ott őket származási országukkal ellentétben nem fenyegetik, üldözik.

Több száz határsértőt fogtak el a Tisza árterében, Szeged határában szerdán. Az elfogottak között sok a kisgyermek.

A szegedi rendőrök mellett a készenléti rendőrség is nagy erőkkel vonult a helyszínre. A határsértők egy részét már elfogták, és folyamatosan viszik el őket.
A rendőrség lezárta a város felé vezető utakat és a töltést is. (MTI)

Gyorsabban reagál a kormány

Kósa Lajos előterjesztőként felszólalva elmondta, az európai uniós jog lehetővé teszi ezt a módosítást, sőt más EU-s országok, például Luxemburg, Németország és Franciaország már ki is jelöltek ilyen harmadik országokat.

Afrikai menekültek Szegeden Forrás: AFP/Csaba Segesvari

Szerinte azért a kabinetek kaptak erre felhatalmazást, mert az országok biztonsági helyzete gyorsan változó körülmény, amit a kormányok a parlamenteknél jobban tudnak követni. A kabinet nem jelölhet ki bármilyen országot biztonságosnak, ahhoz ugyanis bizonyos feltételeknek meg kell felelni.

A változtatásra azért is szükség van, mert a migráció kérdése kezd kezelhetetlenné válni, az előző hétig ugyanis már 61 ezren lépték át illegálisan a határt, ami azt jelenti, hogy a számuk az év végére 120 ezerre, jövőre pedig 250 ezerre is nőhet.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!