Politikai földrengést hozott a csütörtöki előrehozott dániai parlamenti választás a skandináv országban. Minden előzetes felmérésre rácáfolva a második helyre futott be a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Dán Néppárt. A Kristian Thulesen Dahl által vezetett alakulat
2011-ben a voksok 12 százalékát kapta, most viszont több mint 21 százalékot sikerült szereznie.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy mihez kezd a néppárt a jelentős támogatottságával, pedig az ő részvételükkel jobboldali kormány alakulhatna. A néppárt 2011 előtt a jobbközép kormány külső támogatója volt, de a pártelnök a választás éjszakáján úgy nyilatkozott, még nem érdemes a kormányzásról beszélni, a lényeg a minél nagyobb befolyás megszerzése.
A választás legnagyobb vesztese a liberális Venstre lett,
mivel csak a harmadik helyet sikerült megszereznie a szocdemek és a néppárt mögött. Az alakulat kevesebb mint 20 százalékot ért el, így az elmúlt negyed század legrosszabb eredményét mutatták föl. Mindezt úgy sikerült produkálniuk, hogy a kampányban alacsonyabb adókat és szigorúbb bevándorlási szabályokat ígértek.
A Dán Néppárt sikerében az is közrejátszhatott, hogy Dahl vezetésével az utóbbi években egyre mérsékeltebb hangot ütöttek meg. Ennek is köszönhették, hogy a tavalyi európai parlamenti választáson az első helyen végeztek, bár annak tétje az idei parlamentihez képest jóval kisebb volt. A párt azzal is sok voksolót szerezhetett, hogy
a kampányban a jóléti állam bővítése mellett is kiállt.
A radikálisok sikere David Cameron nemrég újraválasztott brit miniszterelnök pozícióját is erősítheti, aki az EU-reformját szeretné elérni. Dániában szintén népszerűnek számít a londoni álláspont az uniós szerződések újratárgyalásáról. Érdekesség, hogy a múlt héten a néppárt és a többi kevésbé radikális erő megállapodott arról, hogy támogatják Cameron elképzeléseit.
Dániában folytatódott az utóbbi évek európai trendje, miszerint a bevándorlásellenes és euroszkeptikus pártok megerősödnek, míg a jobbközép és szociáldemokrata alakulatok egyre gyengébb eredményeket érnek el. Legutóbbi két ausztriai tartományi választáson láthattuk, hogy a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) képes volt új szavazókat megszólítani. Az FPÖ Stájerországban majdnem megháromszorozta, míg Burgenlandban megkétszerezte voksolói számát.
Bár a nagy-britanniai parlamenti voksoláson a David Cameron vezette konzervatívok szereztek abszolút többséget, de
a radikális Brit Függetlenségi Párt 2010-hez képest megháromszorozta a szavazóinak a számát.
Lengyelországban a májusi elnökválasztáson a várakozásokkal szemben Andrzej Duda konzervatív politikus győzött, szemben az inkább liberálisnak tekinthető kormánypárti Bronislaw Komorowskival.
Az észak-európai szociáldemokrata erők visszaszorulását jól mutatja, hogy mostanra csupán Svédország maradt az egyetlen olyan északi állam, ahol a baloldal van hatalmon. Norvégiában és Finnországban centrista erők alkotnak koalíciót a Dán Néppárthoz hasonlóan bevándorlásellenes alakulatokkal.