A kompromisszum értelmében az ENSZ megfigyelői kérhetik az iráni hatóságoktól, hogy vizsgálódhassanak az iráni katonai helyszíneken. Teherán azonban nem köteles erre minden esetben engedélyt adni vagy elhalaszthatja a látogatások időpontját.
A megegyezés szerint Teherán jogosult arra, hogy elutasítsa az ENSZ kérését, és ekkor az ügyben a nagyhatalmak és Irán képviselőiből álló választott bíróság járna el. Bírálók szerint ezzel az iszlám köztársaságnak lehetősége nyílna arra, hogy eltüntesse a kötelezettségei nem teljesítésére utaló esetleges nyomokat.
Komoly esésnek indult a kőolaj ára a világpiacon arra a hírre, hogy létrejött a megállapodás az iráni atomprogramról. Feloldhatják az Iránnal szemben érvényben lévő gazdasági büntetőintézkedéseket, ez pedig lehetővé tenné, hogy Irán jelentősen növelje kőolajexportját. Az északi-tengeri Brent fajtából egy hordó (159 liter) nem egészen 1 dolláros, vagyis 1,66 százalékos áreséssel 57,19 dolláron forgott néhány perccel fél 11 előtt. Esett az orosz rubel árfolyama is. A dollárral szemben az 57-es szint közelébe, majdnem 1 százalékot gyengült, az euróval szemben szintén 1 százalékot gyengült, 62,80-ig.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország az általuk megszabott hétfő éjféli határidőig nem tudta befejezni a tárgyalásokat Iránnal. A felek - Irán nélkül - éjfél után ismét tárgyalóasztalhoz ültek, és alig több mint egy óra alatt kidolgoztak egy megállapodástervezetet, amely jobbára azonos az április elején megkötött keretmegállapodással.
A felek az április elején Lausanne-ban megkötött keretmegállapodásban megegyeztek abban, hogy ezt június 30-ig végleges formába öntik. Ezt a határidőt négyszer meghosszabbították, a legutolsó hétfő éjfél volt, de erre sem sikerült befejezni a tárgyalásokat. Ha a kedden délelőttre tervezett tárgyaláson sikerül végleg megállapodniuk a feleknek, akkor az vízválasztó lehet Teherán és a Nyugat viszonyában, az utóbbi ugyanis azt gyanítja, hogy Irán civil atomprogramja örve alatt atombombát fejleszt. Irán tagadja ezt.