Olyan, mint Magyarország, csak kicsiben

Padborg, 2015. szeptember 10. Németországból érkezett és a svéd határ felé tartó iIllegális bevándorlók egy dél-dániai autópályán 2015. szeptember 9-én. (MTI/AP/Polfoto/Ernst van Norde)

Második Magyarországként említik a külföldi lapok Dániát, ahova lényegesen kevesebb menekült érkezett idén, mint hazánkba, a törvények azonban még szigorúbbak is, mint nálunk. Nem véletlen, hogy az ide érkezők többsége azonnal tovább akar utazni Svédországba, ami az elmúlt hetekben káoszhoz vezetett. Egy dolog biztosan közös Koppenhágában és Budapestben: a társadalom még soha, egyetlen kérdésben se volt ilyen megosztott, mint a bevándorlásban. 

Külföldi lapokban elhelyezett menekültellenes hirdetések, autópályán gyalogoló menekültek, káosz és nemzetközi bírálat – akármilyen furcsa, a helyszín nem Magyarország, hanem Dánia. Az elmúlt napokban az öt és fél milliós királyság hazánk mellett az európai menekültpolitika második gócpontja lett.

Kicsiben ugyan, de Dánia hasonló helyzetben van, mint Magyarország. Az ide érkező menekültek száma ugyan lényegesen kevesebb, mint azoké, akik a magyar-szerb határt lépték át a keddi határzárig, de

a céljuk nekik is ugyanaz: továbbutazni.

A dán kormány adatai szerint a hozzájuk érkezett több ezer szíriai és afganisztáni közül csak néhány száz kért ténylegesen menedékjogot, a többiek mind Svédországba tartanak, ahol lényegesen nagyvonalúbb a támogatások rendszere, és sokaknak már évek óta ott él a családja.

Több százan indultak el Svédország felé az egyik dán autópályán Forrás: MTI/AP/POLFOTO/Ernst Van Norde

Tovább akarnak utazni

Nem véletlen tehát, hogy a menekültek nagy része egész egyszerűen csak át akar utazni Dánián, és mindenáron el akarja kerülni a regisztrációt. A dublini rendeletet viszont a koppenhágai kormánynak is be kell tartania, emiatt viszont ha valakit náluk regisztrálnak, ott is kell maradnia.

A helyzet odáig fajult, hogy a múlt héten

a hatóságok leállították a Dánia és Németország közötti vasúti közlekedést.

A német Puttgarden és a dán Rodby között üzemel Skandinávia legforgalmasabb tengeri átkelője, múlt szerdán itt történt, hogy 350 menekült nem volt hajlandó leszállni az őket szállító vonatról, mert tovább szerettek volna utazni Stockholmba. Hasonló jelenetek alakultak ki a német-dán szárazföldi határon, Flensburg és Padborg között.

Néhány menekültet a rendőrök fékeztek meg, de nagyobb erőszak nem volt Forrás: MTI/AP/POLFOTO/Ernst Van Norde

Gyalog az autópályán

A káoszt fokozta, hogy több száz menekültnek sikerült kikerülnie az ellenőrzést, és

gyalog indultak el Svédország felé az autópályán.

A dán hatóságok múlt csütörtökön bejelentették, hogy nem állítják meg az északra tartó menekülteket, a dán vasúttársaság járatain ingyen utazhatnak tovább Svédországba. A dán rendőrség vezetője, Jens Henrik Hojberg úgy fogalmazott: nem tudnak ennyi embert táborokban tartani a végtelenségig, így nincs más lehetőségük, mint szabadon engedni őket, és hagyni, hogy oda utazhassanak, ahova csak akarnak.

Szerencsétlen döntés

A svéd kormány élesen bírálta a dán hatóságok döntését.

„Ez egy nagyon szerencsétlen döntés.

A dublini rendelet kimondja, hogy ott kell regisztrálni a menedékkérőket, ahol először beléptek az Európai Unió területére. Mi így teszünk Svédországban, és be fogjuk tartani a szabályokat” – nyilatkozta Stefan Lofven svéd miniszterelnök.

Menekültek a németországi Flensburg vasútállomásán. Nem utazhattak tovább. Forrás: MTI/EPA/DPA/Benjamin Nolte

Dánia azonban nemcsak a kialakult helyzet miatt emlékeztet Magyarországra, a lakosság is legalább ugyanolyan megosztott a kérdésben, mint nálunk.

Megosztott társadalom

„Mindenki érzelmi alapon kezeli a kérdést, a társadalom soha nem volt még ennyire megosztott. Van, aki szerint egyetlen menekültet sem szabad beengedni az országba, mások viszont mindent megtesznek, hogy megkönnyítsék az ide érkezők helyzetét” – nyilatkozta az Origónak egy dán újságíró.

Dániában ugyanúgy rengeteg civil próbál segíteni a menekülteken, mint Magyarországon.

Sokan ételt osztanak nekik, mások az autópályán gyaloglókat vették fel kocsijukba.

Erőszakos összetűzés sehol sem volt.

Lars Loekke Rasmussen szigorú bevándorlásellenes törvényeket hozott Forrás: AFP/Keld Navntoft

Akadnak olyanok is, akik a svéd miniszterelnököt hibáztatják.

„Stefan Lofven nemrég Berlinben járt, de nem kritizálta Angela Merkelt, amiért szemet huny afölött, hogy regisztráció nélkül érkeznek Németországba a menekültek. Minket viszont ugyanezért bírál” – mondta egyik dán forrásunk.

Negyedük menni akar

Dániában a lakosság 12 százalékát teszik ki az első és második generációs bevándorlók, idén eddig 5026 menedékkérelmet nyújtottak be a skandináv országban,

tavaly összesen 15 ezer kérelmet regisztráltak.

Egy tavaly év végi felmérés szerint a már letelepedettek negyede is el akarja hagyni az országot. Mindez a kormányzó Venstre párt intézkedéseinek köszönhető, amely az Európai Unió legszigorúbb bevándorlási politikáját vezette be a királyságban.

„A tavaszi választási kampány szinte teljes egészében a bevándorlásról szólt”

– emlékezett vissza az egyik dán napilap munkatársa.

Németországból érkezett, és a svéd határ felé tartó menekültek egy dél-dániai autópályán Forrás: MTI/AP/POLFOTO/Ernst Van Norde

Kritizált házelnök

A Venstre párt, Lars Løkke Rasmussen miniszterelnök vezetésével csak kisebbségi kormányt tudott alakítani, de a kormányon kívülről támogatja őket a bevándorlást élesen ellenző Dán Néppárt. A néppárt alapítója, Pia Kjærsgaard, akit egy svéd magazin nemrég

„az év rasszistájává” választott,

a dán parlament házelnöke lett.

A politikusnő korábban több botránnyal is a hírekbe került, 2001-ben például a párt hírlevelében hazugnak és csalónak nevezte a muszlimokat, amiért feljelentették a rendőrségen, de végül nem emeltek ellene vádat. Egy évvel később 3000 koronára (125 ezer forintra) bírságolták, mert gázspray-vel fenyegetett meg egy nőt.

Sok menekült ragadt Németországban, miután a dánok leállították a vasútközlekedést Forrás: MTI/EPA/DPA/Christian Charisius

Kevesebb pénz, nagy szigor

A Financial Times elemzése szerint a választásokon a szavazatok 20 százalékát megszerző, így második helyen végzett Néppártnak oroszlánrésze van abban, hogy a dán kormány rendkívül szigorú menekültügyi törvényeket fogadott el a nyáron. Ennek legfontosabb intézkedése, hogy a menekültek támogatását a felére csökkentették.

Az egyedülállók az eddigi havi 10 849 korona (457 ezer forint) helyett 5,945 koronát (250 ezer forint) kapnak,

a családoknak ennél valamivel több jár. Azoknak, akik leteszik a dán nyelvvizsgát, 1500 korona (63 ezer forint) havi bónusz jár. Az elutasított menedékkérőknek pedig a lehető leggyorsabban el kell hagyniuk az ország területét. Dánia nem fogadja el az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótarendszert is.

Külföldi kampány

Mindezt néhány hónappal később külföldön is tudatták a Dániába készülőkkel:

a kormány két libanoni lapban is hirdetéseket helyezett el,

amelyben mindenkit a megváltozott körülményekre figyelmeztettek. Azért libanoni lapokra esett a választásuk, mert az országban egymillió szír menekült él.

A dán kormány a határőrizeti rendszert is szigorítani akarja. Kristian Jensen külügyminiszter szerint az ország betartja majd a schengeni szabályokat, de több rendőrt vezényel a határra, és szűrni fogja a beérkező autók rendszámtábláját.

Kilépnének Schengenből

A néppárt még ennél is tovább ment: ők azt akarják, hogy az ország lépjen ki a schengeni övezetből, ezt azonban valószínűleg a dán lakosság sem támogatná. Sőt

sokak szerint a kormány már a libanoni újsághirdetéssel is túl messzire ment.

„Rengetegen gondolják úgy, hogy a hirdetésekre költött pénzt a menedékkérők megsegítésére kellene elkölteni. Bár tény, hogy a dán törvények szigorúak a bevándorlókkal szemben, de azért azt az egyszerű dán emberek is érzik, hogy a háborús övezetekből érkezőket segíteni kell” – mondta forrásunk.