Az osztrák kormány úgy számol, hogy a következő évben valamivel több, mint 10.000 eurót költenek majd évente egy menekültre. Ennek nagy része a lakhatási és élelmezési támogatás, a másik pedig a tartományokat illeti a rendkívüli helyzetek kezelésére.
Az összeg 12 százalékkal magasabb, mint amennyit 2015-ben költöttek hasonló célokra.
Hans-Jörg Schelling pénzügyminiszter ezért felvetette, hogy a menekültügy rendkívüli költségeire tekintettel a különösen érintett országok esetén fel lehetne emelni a hiánycélt, bár hangsúlyozta, hogy az osztrák költségvetés jövőre is az Európai Unió által előírt 3 százalék alatt marad.
Németország azonnal elutasította a javaslatot. Berlin szerint a menekültválság kezelését és a nemzeti költségvetések ügyét el kell választani egymástól, előbbire költségvetési értelemben is összeurópai választ kell adni.
A benyújtott osztrák költségvetési tervezet alapvetően a versenyképesség növelésére koncentrál.
A néppárti pénzügyminiszter azt reméli, hogy valamelyest csökkenteni tudják a GDP-arányos adósságállományt a jelenlegi 86,5-ről 85,1 százalékra, és 1,4 százalékos növekedéssel számol.
Ez utóbbi különösen fontos a munkahelyteremtés érdekében. Ausztriában ugyanis a menekültek érkezésétől függetlenül növekedett az elmúlt időben a munkát keresők száma, így az osztrák gazdaság legnagyobb problémája az emelkedő munkanélküliség, különösen a képzetlenek, az idősebbek és a pályakezdők körében.
A költségvetés ezért emeli az átképzésre és felnőttoktatásra szánt forrásokat is, és a munkanélküli támogatásra is 950 millió euróval több jut majd 2016-ban, mint az idén.
A költségvetésben az adócsökkentéssel párhuzamosan növekednek a szélessávú hálózat létrehozásának támogatására, a munkához jutás lehetőségeinek növelésére és az egyetemek fejlesztésére szánt összegek is.