Érdemes lenne a népet megkérdezni az erőmű építéséről. Csernobil és Fukusima után tényleg azt hiszik, hogy egy nukleáris erőműre egyáltalán gondolni lehet? – tette föl a kérdést egy férfi a paksi beruházásról szóló müncheni közmeghallgatáson. Ezután levette a pólóját, fölment a pódiumra, és odaadta Aszódi Attilának. A felsőjére egy atomellenes kijelentés volt felírva.
A bajorországi közmeghallgatáson az előadók több incidensre számítottak, mivel Németországban az utóbbi években szakítottak az atomenergiával.
30 ezer bejegyzés érkezett német részről a meghallgatás előtt,
ami azt mutatta, óriási az érdeklődés a projekt iránt. Ezzel szemben a nyilvános meghallgatásra szolgáló több száz fős teremben csupán 25-30 ember jelent meg a kezdésre.
Ha valami Pakson történik, akkor Berlint simán eléri a hatása, mint az Csernobil esetében is történt – mondta az egyik felszólaló, aki egy olyan gyógyfürdőben dolgozik, ahol radontartalmú a gyógyvíz. A férfi szerint a legfőbb probléma, hogy katasztrófa esetén nem lehet senkin sem számon kérni a későbbi veszteségeket, ami például a gazdaságban keletkezik. Aszódi minderre azt közölte, hogy ha a környezetben valahol megnövekszik a radioaktivitás, az nem jelenti azt, hogy az káros lenne az egészségre, amit a radonos fürdő is bizonyít.
A kormányzati biztos elmondta, a csernobili reaktor nagyon eltér attól a típustól, amit építeni szeretnének.
Csernobil rengeteg mai biztonsági szabálynak nem felelt meg,
nem volt felkészítve bizonyos, ritkán előforduló külső kihívásokra, ez azonban az új paksi erőmű esetén máshogy lesz. Lehet biztonságos atomerőművet építeni, egy hermetikus védőépületet építünk a reaktorok köré, így a káros anyagok egy baleset esetén is bent maradnak – fejtette ki Aszódi.
Az egyik hozzászóló arról beszélt, hogy semmi szükség az atomenergiára. Figyelmeztette a magyar kormányt, hogy ez a technológia egy kifutó modell. Többek között azt kérdezte, miért egy parlamenti határozatban szabályozták az atomerőmű építését, mivel így gyakorlatilag eldőlt az egész projekt jövője.
A kormánybiztos minderre azt reagálta, hogy az egész folyamat nagyon hosszú, mivel
6000 engedély még nincs a birtokukban,
ezért a részletkérdésekben lehetnek még változások. Meg kell hallgatni a nyilvánosságot, a döntés nem egyetlen aktus – tette hozzá. A hozzájuk érkezett 15 ezer kérdést a tartalmuk szerint csoportokban kezelték.
A német civilek azt is felvetették, hogy a tervezett típusú erőmű még nincsen a világban, ezért nem lehet tudni azt, hogyan fog biztonságosan működni. Aszódi szerint a Magyarországra tervezett reaktortípus épül Oroszországban, Fehéroroszországban, így mire a paksi reaktorok elkezdenek épülni, addigra az előbb említett helyeken lévők elkészülnek, így közvetlen tapasztalataink lesznek. Elmondta, különböző kísérletekben meggyőződtek arról, hogy
az új reaktorok teljesítik a környezetvédelmi biztonsági feltételeket.
Az, hogy mikorra épülnek meg az új paksi blokkok, nem biztonsági, hanem mérnöki kérdés, ezért természetesen lehet csúszás is. Minden olyan adat, ami a típus szempontjából fontos, az a környezeti hatástanulmányban megtalálható – mondta Aszódi annak kapcsán, hogy komoly vita alakult ki az atomerőmű típusáról.
A jelenlegi erőmű is orosz alappal és nyugati vezérléssel működik. Aszódi kiemelte, hogy Kínában is épült, és jól működik egy, a későbbi paksihoz hasonló blokk. A magyar vagy a német nukleáris biztonsági előírások is követelményeket írnak elő a biztonsági célok tekintetében, és nem reaktortípusokat.
Egy másik felszólaló annak a véleményének adott hangot, hogy az elérhető anyagok alapján nem lehet kijelenteni, hogy Németországra ne lenne hatása egy balesetnek. Aszódi minderre azt közölte, hogy a részletes hatástanulmányok alapján egy ilyen esetben a Németországra vonatkozó dózismennyiség rendkívül alacsony lenne.
A nukleáris biztonság nem politikai kérdés
– utasította el a civilek biztonságra vonatkozó felvetését Aszódi Attila. Szerinte attól, hogy Németországban leállították az atomerőműveket, nem jelenti azt, hogy azok nem biztonságosak. A német villamosenergia-adatok ráadásul nem támasztják alá, hogy a mostani németországi helyzet fenntartható lesz hosszú távon, mivel most Franciaországból kell importálniuk áramot – mondta a kormánybiztos.
A német civilek szerint Aszódi téved, mivel vannak olyan időszakok, amikor épp Németország exportál áramot Franciaországba. Szerintük Magyarországnak a megújuló energiák felé kellene nyitnia, és nem szabadna eladósítani az országot a paksi beruházás miatt.
A kritikák nagy része arra utalt, hogy a tervezett reaktortípus elődjével már a csehországi építkezés során problémák voltak. Aszódi minderre azt közölte, a magyar szabályozás az oroszországihoz képest is szigorúbb tervezési követelményeket határoz meg, mivel az unió területén épül.
Az atomerőmű tervezése során
a követelmények alapján készülnek el a konkrét tervek,
és az építkezés ez után kezdődik. Egyébként ez minden műszaki beruházásra igaz – fejtette ki Aszódi Attila. Magyarországon egy jól működő nukleáris engedélyezési rendszer van hatályban, 11 ezer követelménynek kell megfelelni az erőmű tervezése során. Ha ezeknek megfelel majd az új reaktor, akkor a világ egyik legbiztonságosabb reaktora lesz – mondta a kormánybiztos.
Összesen 6000 engedély beszerzésére lesz szükség ahhoz, hogy az erőmű megkezdhesse a munkát. 2015-ben a környezetvédelmi, 2016-ban a telephelyi, 2017-ben pedig az építkezéshez kapcsolódó engedélyezési eljárás zajlik majd. „Az erőművet 2018-ben kezdhetjük építeni, ha sikerül mindegyik engedélyezési eljáráson túljutni” – mondta Aszódi Attila.