Hakki Pekin elítélte hazája akcióját a Sputniknewsnak adott interjúban. A török vezérkar hírszerzési irodájának egykori vezetője hangsúlyozta, hogy az orosz gép „nem jelentett fenyegetést Törökország biztonságára, és semmiféle ellenséges szándékot nem mutatott”.
Pekin úgy véli, hogy a 2008-ban Grúzia, majd jelenleg Ukrajna ellen bevezetett orosz szankciók alapján ítélve Moszkva válasza a gép lelövésére is kemény lesz, ráadásul tovább rombolhatja Törökország régióbeli megítélését is.
Igaz, ebben szerinte az is főszerepet játszik, hogy Ankara egyre közelebb kerül az Egyesült Államokhoz, miközben mind jobban eltávolodik Irántól, Szíriától és Iraktól.
Pekin szerint elképzelhető, hogy Moszkva nem csupán szankciókat vezet be Ankara ellen, de segít a hágai nemzetközi bíróság elé is állítani azért, mert az Iszlám Állam Törökországon keresztül adja el az olajat.
Tom McInerney altábornagy, az amerikai légierő egykori helyettes vezérkari főnöke is úgy véli, hogy az orosz gép lelövése „nagyon súlyos hiba volt, amely rossz ítélőképességről árulkodik”.
McInerney a Fox Newsnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a radarképek alapján a gép nagyon rövid utat tett meg a török légtérben, ahol legföljebb 20-40 másodpercet töltött, és a lelövésekor már kifelé tartott onnan.
Ehhez képest a törökök azt állítják, hogy egy ötperces időtartam alatt legalább tízszer figyelmeztették a pilótát.
McInerney kijelentette, hogy az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) vezetőjeként ő soha nem tett volna ilyesmit.
„Ez a gép semmiféle támadómanővert nem végzett. Az igaz, hogy valószínűleg tesztelte a törököket, de ilyesmi miatt nem szokás lelőni egy gépet” – hangsúlyozta.
McInerney szerint a török akció előre eltervezett lehetett, provokáció Recep Tayyip Erdogan részéről azzal a hátsó szándékkal, hogy belerángassa Oroszországot és a NATO-t az ukrajnaihoz hasonló konfliktusba.