Rendkívüli izgalmasnak ígérkezik a venezuelai parlamenti választás, mivel Nicolas Maduro elnök kormányon lévő Szocialista Pártjának (Partido Socialista Unido de Venezuela, PSUV) többsége veszélyben van a 167 fős nemzetgyűlésben.
Az országban elharapódzó gazdasági és humanitárius válság hatására
a PSUV népszerűsége egyre csökken
az ellenzékben lévő Demokratikus Egység (Mesa de la Unidad Democrática, MUD) javára.
Bár van felmérés, amely azt mutatja, hogy a kormánypárt vereséget fog szenvedni a december 6-i parlamenti választáson, az ellenzék csalástól tart – mondta az Origónak Nagy Sándor Gyula. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy
lesznek-e nemzetközi megfigyelők a voksoláson.
Ha nem lesznek, az egyértelműen a visszaéléseknek kedvezhet – mondta.
Az egyik ellenzéki képviselő-jelöltet az egyik választási gyűlésen lőtték le. Ebből látszik, hogy a kampány nem tekinthető tisztának – vélekedett Nagy Sándor Gyula. A mostani helyzetben az számít igazán meglepőnek, hogy Mauricio Macri argentin és Dilma Roussef brazil államfők figyelmeztették a venezuelai kormányt, hogy a tartsa be a jogszabályokat.
Maduro támogatói félnek attól, hogy megszűnik a parlamenti többségük, ráadásul Hugo Chávez halála óta a venezuelai baloldal elveszítette a meghatározó személyiségét.
A problémákat csak növeli a gazdaság tragikus helyzete,
amit az olajárak jelentős zuhanása idézett elő – mondta az elemző. Gyakorlatilag elfogyott a venezuelai állam pénze, így még vécépapírt sem kapni az országban.
Ha az ellenzéknek sikerülne nyernie, az még nem jelentené a mostani rendszer végét, mivel Maduro ellenfeleinek a parlamenti többség mellett az elnöki posztot is meg kellene szerezniük. Bár a gazdasági helyzet katasztrofális a chavista baloldal még mindig nagyon komoly támogatottsággal rendelkezik az állami alkalmazottak nagy száma miatt.
A kormánynak sok esetben elég csak kicsit csalnia,
amíg nem lesz forradalmi hangulat az országban – mondta Nagy Sándor Gyula.
A rendkívül szoros, 2013-as elnökválasztások megnyerése óta Maduro elnök népszerűsége folyamatosan esik. A jelenlegi elnökből sokak szerint
hiányzik Chávez karizmatikus fellépése
és a politikához való érzéke, és ez komoly gazdasági problémákkal is kiegészül. Az elégedetlenséget a bűncselekmények magas száma, a nem megfelelő közellátás (áram- és vízszolgáltatás, kórházi ellátás) is növeli. Az elégedetlenséget jelzi, hogy 2014-ben már kormányellenes tüntetések is voltak.
A kormány az Egyesült Államokat és az ellenzéket okolja Venezuela jelenlegi gazdasági helyzetéért. Továbbá nyomást gyakorol a választási tanácsra és a legfelsőbb bíróságra is, hogy megakadályozza néhány ellenzéki jelölt részvételét. Ezenkívül nem hosszabbította meg több ellenzéki média műsorszórási engedélyét sem.
A Pew Research felmérése is azt mutatja, hogy a lakosság is egyre elégedetlenebb az ország helyzetével. Míg 2013-ban csak 57 százalék válaszolta azt, hogy elégedetlen az országban zajló folyamatokkal, addigra mostanra ez az arány 85 százalékra emelkedett. 92 százalék az óriási inflációt tartja az egyik legnagyobb problémának, 85 százalék a munkalehetőségek hiányát, míg 84 százalék az alapvető áruk hiányát.
A kormánypártok esélyeit rontja az is, hogy
Nicolas Madurót a megkérdezettek 68 százaléka nem kedveli.
A képet nagyban árnyalja, hogy az ellenzék két vezetőjét Henrique Caprilest és Leopoldo Lópezt is a megkérdezettek 55 százaléka látja negatívan. Maduro esélyeit javítja, hogy a baloldali szavazók körében jobb a megítélése (77 százalék), mint a jobboldali szavazók között az ellenzéki vezetőké (64 százalék).
Maduro a héten egy televíziós beszédében azzal próbálta növelni a hívei harci kedvét, hogy veresége esetén sem fogja senkinek átengedni a hatalmat.
Az elnök kész az utcára vinni a szimpatizánsait,
és nem hagyja, hogy bárki megkösse a kezét. A kormánypárt a suttogó propaganda eszközét is bevetette: azt terjesztik, hogy ellenzéki győzelem esetén megszűnnének az államilag dotált piacok, és a kórházakat is bezárnák.
A szocialisták manipulációs technikái közé tartozik a bonyolult választási rendszer kialakítása is. Ezért például az erős vidéki kormánypárti bázisok a súlyuknál több képviselőt küldhetnek a nemzetgyűlésbe. Így elképzelhető, hogy hiába szerez több szavazatot az ellenzék, mégis a Maduro vezette alakulat szerzi meg a parlamenti többséget.
Venezuela helyzetét nehezíti, hogy elveszítette egyik fontos szövetségesét, Argentínát is. Mauricio Macri újonnan megválasztott argentin elnök nem sokkal a győzelme után bejelentette, hogy
kérelmezni fogja a demokratikus klauzula alkalmazását
Venezuela ellen „az ellenzék üldözéséért és a szólásszabadság megsértéséért”.