"Ami ma van, az háború. A háború szót kell használnunk, mert a tűzszünet nem létezik többé" - húzta alá Artszrun Hovhanszján, hozzátéve, hogy Azerbajdzsán minden létező fegyverét beveti, tankokat, tüzérséget, légvédelmi rendszereket egyaránt. A szóvivő azzal vádolta Bakut, hogy folyamatosan provokálja Örményországot a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért folytatott háborút lezáró tűzszünet által lefektetett demarkációs vonal mentén.
Azerbajdzsán ugyanakkor Jerevánt vádolja a feszültség fokozásáért és a konfliktus eszkalálódásáért.
"A tűzszünet azért csorbul, mert Örményország jogellenesen van jelen a megszállt területeken (...), Örményországnak vissza kell vonulnia" - húzta alá Hikmat Hajiev azeri külügyi szóvivő.
A múlt héten a svájci fővárosban találkozott Ilham Aliyev azeri és Szerzs Szargszján örmény elnök, hogy
megpróbálják rendezni az évtizedek óta húzódó konfliktust, de nem sikerült előrelépést felmutatni az ügyben.
A két volt szovjet köztársaság között a nyolcvanas évek óta dúl a konfliktus Hegyi-Karabah hovatartozása miatt. A többségében örmények lakta, de a szovjet időkben hivatalosan Azerbajdzsánhoz csatolt területért a két ország éveken át háborút vívott egymással a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveinek fordulóján, és soha nem sikerült békét kötniük, rendezniük a kérdést.
A háborúban mintegy harmincezren haltak meg és százezrek váltak földönfutóvá.
Az elmúlt hónapokban egyre gyakoribbá váltak az összetűzések a két ország fegyveres erői között, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet pedig fenntarthatatlannak nyilvánította a jelenlegi helyzetet. Baku kilátásba helyezte, hogy diplomáciai megoldás híján képes és hajlandó akár erővel is visszafoglalni Hegyi-Karabahot, mire Örményország tudatta, hogy semmilyen azeri katonai akciót nem hagy megválaszolatlanul.