A vasárnapi katalóniai parlamenti választás végeredménye nem jogosítja föl a helyi kormányt, hogy visszafordíthatatlan lépéseket tegyen, mondta az eredményeket értékelve Josep Ramoneda. A politikai elemző szerint arra mindenképpen jó a voksolás eredménye, hogy
a világ figyelmét felhívja a katalán függetlenedési törekvésekre.
Josep Ramoneda úgy véli, a következő lépés egy függetlenségi nyilatkozat kiadása lehet, de azt a mostani világpolitikai környezetben senki sem fogja elismerni.
Katalóniában a vasárnapi választást a függetlenséget támogató Junts pel Si (Együtt az igenért) tömörülés nyerte, bár a vártnál kevesebb szavazatot szerzett. Artur Mas tartományi kormányfő pártja 39,56 százalékot kapott, amivel a 135 fős parlamentben 62 helyhez jutott. Második helyen a mérsékelt jobboldali Ciudadanos (Polgárok) végzett 17,92 százalékkal, ezzel 25 helyet szereztek. A szocialisták a harmadik helyen végeztek, míg a negyedik a szintén baloldali Catalunya Sí que es Pot (Katalónia, igen, lehetséges) lett.
A parlamentbe bejutó másik függetlenségi párt, a Junts pel Sí lehetséges szövetségesének tartott Népi Egység (CUP) a szavazatok 8,2 százalékával tíz képviselői helyet szerzett. A két pártnak, ha koalícióra lépnének, abszolút többsége lehetne a regionális törvényhozásban. A CUP korábban kijelentette:
nem hajlandók együttműködni Artur Mas katalán elnökkel.
Antonio Banos, a CUP listavezetője az eredmények ismeretében úgy fogalmazott, hogy a szavazók kiállították az autonómia „halotti bizonyítványát”.
Mivel a függetlenségpárti erők nem szerezték meg a leadott szavazatok több mint 50 százalékát, így ki lehet jelenteni, hogy
a keleti spanyol tartományban élők nem támogatják egyöntetűen az elszakadást.
A voksoláson ráadásul több mint 77 százalékos volt a részvétel, így nehéz vitatni a döntés legitimitását. Elemzők szerint emiatt nem várható, hogy Barcelona és Madrid radikális lépésekre szánná el magát.
A választási eredményekről még árnyaltabb képet kapunk, ha a tartományon belül nézzük meg a függetlenségpártiakra leadott szavazatokat. Girona megyében 64,6 százaléknyian adták voksukat a függetlenségpárti erőkre, míg Lleida megyében 63,3 százaléknyian. Ezzel szemben Tarragona megyében az elszakadást ellenzők nyertek 50,4 százalékkal, Barcelona megyében pedig 44,3 százaléknyian voksoltak a függetlenséget támogató pártokra.
Még alacsonyabb függetlenségpárti arányokat látunk, ha Barcelona egyes kerületeinek az eredményeit nézzük meg. A város
Nou Barris negyedében a függetlenségiek aránya a 35 százalékot sem érte el,
de a Horta-Guinardo negyedben is csak 44 százaléknyian értettek egyet a függetlenségpárti erőkkel. Az elszakadáspártiak a legnagyobb arányban két belvárosi kerületben (Graciá és Eixample) szerepeltek a legjobban, ahol több mint 50 százalékos támogatottságot élveztek.
A választás egyik legnagyobb kudarcát az éppen kormányon lévő Néppárt helyi szervezete okozta azzal, hogy a korábbi 19 mandátumából nyolcat elveszített, így minden idők legrosszabb eredményét érte el. Mindezek ellenére
a párt választás utáni első nyilatkozataiból az derül ki, hogy nem kíván változtatni az eddigi irányvonalán.
Ennek lényege, hogy semmilyen, az ország más tartományaitól eltérő pluszjogokkal nem akarják felruházni Katalóniát, mivel véleményük szerint a jelenlegi keretek mellett mindenki megőrizheti a regionális különbségeit.
A Néppártnak azért is jött rosszkor ez a kudarc, mivel december 20-án parlamenti választásokat tartanak Spanyolországban. Bár a kormánypárt 5-7 százalékponttal vezet a szocialisták előtt, de az teljesen biztos, hogy nem tudnak egyedül kormányt alakítani. Várható szövetségesük lehet a katalóniai voksoláson kiemelkedő eredményt elért Ciudadanos lehet. Egyébként Katalóniában éppen az utóbbi erő hódított el rengeteg korábbi néppárti szavazót.
Az elszakadáspártiak arra készülnek, hogy
másfél év múlva kikiáltják Katalónia függetlenségét.
A madridi kormány ezt meg akarja akadályozni, arra hivatkozva, hogy a spanyol alkotmány ezt nem teszi lehetővé. A helyzetet bonyolítja, hogy a Junts pel Si és a CUP több kérdésben sem ért egyet, így akár hetekig tartó koalíciós tárgyalásra kell számítani, ráadásul a két párt ideológiailag sem teljesen passzol egymáshoz.
Az Antenna 3 nevű országos televíziós csatorna reggeli műsorában „keserédesnek” minősítette a Junts pel Sí győzelmét, mivel a tömörülés pártjai összességében az eddiginél kevesebb képviselőt küldhetnek a katalán parlamentbe. Most 62 mandátumot nyertek, míg eddig 71 helyük volt.
„Katalónia nem akar menni” – olvasható az ABC című konzervatív napilap címlapján. Az újság szerint a számok a függetlenségi pártok látszólagos győzelmét mutatják ugyan a katalán parlamentben,
de ez valójában vereség az előző ciklushoz viszonyított pozíciójukat tekintve.
A liberális El País című napilap szerint a függetlenségi pártok egyszerre nyertek és vesztettek: nyertek a választásokon, de vesztettek a népszavazáson. A választások népszavazási jellege megtévesztő volt, ugyanis egy választáson pártokra szavaznak és nem kérdésekre – jegyzi meg a szerző megállapítva, hogy Katalónia megosztott, és mindkét oldalon körülbelül ugyanannyian vannak.
„Felülkerekedett az igen” – olvasható a La Vanguardia című katalán napilap címoldalán. Az újság elemzésében azt írja, hogy
a győzelem egy bizonytalan jövőt nyit meg,
amely a Népi Egység nevű párt kezében van. Hangsúlyozza, hogy az új parlament sokszínű, ahogy a katalán társadalom is plurális, amely emellett nyitott, érett és aktív, nem jelent nehézséget számára, hogy további akadályokat törjön át. Minden lehetséges, ha van közös akarat és megegyezési szándék.