Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Vulgáris kijelentésekkel támadja Hillary Clintont, lazán közli, hogy egyetlen muszlimot sem engedne be az Egyesült Államokba, és a partvonalról alázza a vele versengő republikánus elnökjelölt-aspiránsokat. És teheti, mert, mint mondja, ő – „hál’ istennek” – soha nem volt politikus.
A recept pedig működik, olyannyira, hogy tavaly nyár óta gyakorlatilag folyamatosan ő a legnépszerűbb republikánus arc. Anyagilag függetlenebb a kihívóitól, így aztán kimondhat bármit, amit ők a politikai korrektség nyelvén próbálnak meg körülírni. Amikor pedig kimondja, garantált a média figyelme. Ami fél éve még egy közepesen jó viccnek tűnt, az mára tényleg reális opció:
Donald Trump ingatlanmilliárdosból még elnök is lehet novemberben.
A főállású nem politikusnak ráadásul egy – amerikai konzervatív körökben – jól csengő szövetségese akadt: Sarah Palin egykori alaszkai kormányzó, John McCain 2008-as republikánus elnökjelölt kiszemelt alelnöke.
A 80-as évek alaszkai szépségversenyeinek állandó résztvevője – 2009-es lemondása után pedig valóságshow-sztár és politikai kommentátor – hétfő este, egy iowai kampányrendezvényen jelentette be: büszkén támogatja Trump elnökjelöltségét.
Miért éppen Iowa?
Mivel idén mindenképpen új elnököt választanak az Egyesült Államokban, ezért a republikánus és a demokrata párt is egy hosszú és bonyolult folyamatba, az előválasztásokba és jelöltállító gyűlésekbe (kaukusz) kezd. Február 1-jén mindkét pártnak az északi Iowa államban lesz az első ilyen megmérettetése, nem érdektelen tehát, hogy kinek sikerült jobban a kezdés.Palin alighanem összeillő párost fog alkotni Trumppal, a szókimondás ugyanis egyiküktől sem áll távol.
Készen állnak egy olyan főparancsnokra (értsd: elnökre), aki hagyja a harcosainknak, hogy »szétrúgják az ISIS seggét«?”
– kérdezte a lelkes hallgatóságot Palin. Majd azzal folytatta, hogy szerinte Trump a garancia arra is, hogy megvédjék a határokat (a Mexikóból érkező illegális bevándorlókkal szemben), s ezáltal az amerikaiak munkáját és otthonát.
Kaukusz vagy előválasztás?
Ezt állama válogatja. A lényeg mindkét intézmény esetében azoknak a delegáltaknak a kiválasztása, akik a két nagy párt július végi nemzeti konvencióján (idén a demokraták Philadelphiában, míg a republikánusok Clevelandben tartják) megszavazzák az elnökjelölteket.Palint az sem hátráltatta a vérmes szónoklatában, hogy órákkal előtte vették őrizetbe idősebbik fiát, aki az otthonában egy puskával hadonászott részegen.
A volt alelnökjelölt ugyanis már szeptemberben tudta, mit csinálna szívesen egy leendő Trump-kormányban: energiaügyi miniszter szeretne lenni, mert az „energia az ő gyermeke”.
De nem a napkollektorokat dotálná, hanem az ortodox megoldások híve: „Olaj, gáz és más ásványi anyagok, amiket Isten a világnak ezen a részén rakott le az emberiség használatára, ahelyett, hogy más, barátságtalan népektől függjünk, és az ő erőforrásaikat importáljuk” – magyarázta a CNN-nek.
Hogy lesz valaki elnökjelölt?
A két nagy párt minden egyes államban előválasztásokat (vagy kaukuszokat) rendez. Az elnökjelölt-aspiránsok mindenhol kampányolnak, majd a választási eredmények alapján elnyerik az adott államra arányosan kiosztott küldöttek támogatását. A republikánusoknál a „győztes mindent visz" elv az irányadó, a demokratáknál az eredményekkel arányos számú küldött támogatását kapják meg. A főszabály, hogy a küldöttek a konvención arra kell, hogy szavazzanak, aki az előválasztásokon elnyerte a támogatásukat, de vannak, akik változtathatnak a véleményükön: ők a szuperküldöttek, akik jellemzően a pártok prominens tagjai. Az elnökjelölt-aspiránsok mezőnyét alighanem idén is az úgynevezett szuperkedd fogja megrostálni: március 1-jén a republikánusok egyszerre 14, a demokraták pedig 8 államban választanak.Palin támogatása a lehető legjobbkor jött Trumpnak, mert visszavetheti a legfőbb riválisát, Ted Cruz texasi szenátort,
őt ugyanis korábban éppen Palin méltatta meleg szavakkal.
„Nélküle nem lennék a szenátusban. Függetlenül attól, hogy mit csinál 2016-ban, mindig nagy rajongója leszek” – reagált a Twitteren Cruz.
Sőt, amint a BBC kommentárja megjegyzi, Palin arra is jó lesz az ingatlanmágnásnak, hogy visszautasítsa azokat a vádakat, hogy „ő nem egy igaz hívő” – ennek cáfolata elengedhetetlen egy igazi republikánusnak.
„A Palin brand az evangéliumi hívők körében annyira arany, mint a vízcsapok a Trump Toronyban” – idézte saját Twitter-oldalán Trump a Hit és Szabadság Koalíciója nevű keresztény szervezet elnökét, Ralph Reedet.
Ezek után már csak olyan apróságok vannak hátra, mint például konszenzust teremteni Oroszország ügyében, hiszen amíg Trump és az orosz elnök már-már bizarr módon udvarolják körül egymást, addig Palin egyszerűen ostoba kisembernek nevezte Vlagyimir Putyint.
Más kérdés, hogy Trump – még ha el is nyeri az elnökjelöltséget – mihez kezd Hillary Clintonnal, aki néhány százalékkal még mindig népszerűbb nála.
Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy Clinton lesz a kihívója: a volt külügyminisztert ugyanis aggasztóan megközelíti legfőbb pártbeli riválisa, Bernie Sanders. A vermonti szenátor dolgát könnyíti, hogy a hét elején kiderült: külügyminisztersége alatt Clinton nemhogy a céges levelezését, de
minősített államtitoknak számító dokumentumokat is a privát e-mail fiókján tárolt.
Ezek után hogy bízzanak meg benne a választók? Lehet, hogy akkor már inkább egy véresszájú milliárdosra szavaznak.
