Körvonalazódik valamilyen megállapodástervezet London és az Európai Unió között a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szigorítását célzó brit reformkövetelés ügyében.
A BBC és a Financial Times uniós és brit kormányforrásokból egyaránt úgy értesült, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
kompromisszumos tervezetet terjeszt a pénteken Brüsszelbe látogató David Cameron brit miniszterelnök elé.
Ennek alapján a brit kormány lehetőséget kaphatna arra, hogy az EU-munkavállalók csak meghatározott idejű munkaviszony után férhessenek hozzá a brit szociális ellátórendszer egyes szolgáltatásaihoz.
Ezt a korlátozást azonban London csak abban az esetben alkalmazhatná, ha bizonyítja, hogy az EU-társállamokból érkező munkavállalók beáramlása "elfogadhatatlan terhet" ró a brit jóléti és szociális rendszerre. Így a korlátozás egyfajta "vészfék" formájában léphetne életbe.
A BBC úgy tudja, hogy ezt
a rendszert más EU-tagállamok is alkalmazhatnák,
de az Európai Bizottság az engedélyezés előtt megvizsgálná, hogy valósak-e a "vészfék" használatára a kérelmező országok által felhozott indokok.
A brit reformigények legvitatottabb eleme alapján az EU-társállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, legális nagy-britanniai munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális juttatások teljes köréhez.
Cameron a korlátozási tervet azzal indokolta, hogy a többi EU-tagállamból
Nagy-Britanniába munkavállalási céllal utazók 60 százalékának nincs állásajánlata,
amikor megérkezik, és a sikeresen elhelyezkedők 40 százaléka is "komoly összegű" szociális támogatásban részesül, amely egyes esetekben "7-8-9-10 ezer fonttal" toldja meg éves jövedelmüket.
Az euroszkeptikus John Redwood, korábbi konzervatív miniszter egy
rossz viccnek nevezte a tervet
és elutasította azt. Redwood szerint ez a vészfék erőtlen és nem fog működni.
A brit kormányfő kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy ha a jövő hónapban esedékes EU-csúcson sikerül megállapodásra jutni a brit reformigényekről, akkor már a nyárra ki lehetne-e írni a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazást.
Cameron szeretné, ha februárban sikerülne egyezségre jutni, és "utána jöhetne a referendum".
Az időzítésnél azonban fontosabbak a megállapodás tartalmi elemei, és ha februárban nem születik megállapodás, akkor folytatódnak a tárgyalások
- mondta a brit kormányfő. A brit EU-referendumról elfogadott törvény 2017 végéig írja elő a népszavazás megtartását.
David Cameron január elején járt Budapesten, hogy a reformterveiről tárgyaljon Orbán Viktorral.