Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szlovákiai és a romániai választások mellett a lengyelországi legújabb fejlemények határozhatják meg leginkább térségünk idei évét. Varsóban sokan jelentős változásokat vártak már a tavaly októberi választások előtt is, bár a későbbi győztes Jog és Igazságosság (PiS) a kampányban nem ígért átfogó átalakításokat.
Mindezek ellenére szűk két hónap alatt gyakorlatilag minden a feje tetejére állt Lengyelországban. Elsőként az alkotmánybírák kinevezése váltott ki komoly felzúdulást. Amikor már biztos volt, hogy az előző kormány vezető pártja, a Polgári Platform (PO) október végén elveszíti a választást, a novemberben és decemberben lejáró mandátumú
öt bíró helyébe megszavazta a saját jelöltjeit,
nehogy a kormányváltás után a PiS vegye birtokba a testületet.
Az ő esküjüket azonban a PiS-ből delegált köztársasági elnök, Andrzej Duda nem fogadta el, majd a választások után a PiS – az előző kinevezések alkotmányellenességére hivatkozva – megszavazott öt „saját” alkotmánybírót. Duda – meg sem várva az alkotmánybíróság döntését – az ötből négyet kinevezett, és pár nap múlva az ötödik is letette az esküt.
Csakhogy maga az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a PO öt jelöltjének kinevezéséből csupán kettő volt alkotmányellenes (őket olyan bírák helyébe jelölték, akiknek a mandátuma csak az új Szejm megalakulása után, decemberben járt volna le). Így aztán nemcsak – részben – a PO, hanem a PiS kísérlete is meghiúsult. Válaszul a PiS olyan törvényt fogadott el, amely
lényegében megbénítja az alkotmánybíróságot.
A tizenöt bíróból tizenháromnak jelen kell lennie minden döntésnél, és csak kétharmados egyetértéssel hozhatnak határozatot.
A másik összeütközést a médiatörvény megváltoztatása váltotta ki. Megszüntették a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát. Az eddig több részvénytársaság keretében működő média – a rádió és a tévé – vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki. A törvénymódosítás miatt január 1-jén le is mondott a közszolgálati televízió négy csatornájának vezetője, valamint a tévé személyzeti osztályának igazgatója.
Azóta kinevezték a lengyel közszolgálati televízió és a közszolgálati rádió új főigazgatóit, valamint a televíziós hírügynökség és a hírtelevízió főnökeit.
Mindezek a lépések éles bírálatok özönét zúdították Varsóra több uniós tagállam részéről. Elmar Brok (CDU), az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke például azt mondta, az ideológia fontos szerepet játszik a lengyel kormányban, ahol
egy konzervatív klerikális irányzat a kimondott nacionalizmussal találkozik.
A kritikákra persze éles ellentámadás volt a reakció Lengyelországban, a Wprost hetilap címlapján például Európa német vagy legalábbis németes nevű vezetői úgy hajolnak Lengyelország térképe fölé, mint a náci vezetők, a cím szerint ismét uralkodni akarnak az ország fölött.
A lap munkatársa visszafogottabban nyilatkozott az Origónak. A mostani lengyelországi helyzet csupán egy kezdeti állapot, mivel még nem lehet tudni, hogy a kezdeményezett jogi változások végül milyen formában valósulnak meg – mondta Jaroslaw Gizinski. A Wprost külpolitikai szerkesztője szerint bár a PiS több esetben is a Fidesz 2010-es példáját próbálja követni, nem lehet ilyen egyértelmű párhuzamokat vonni Magyarország és Lengyelország között.
Az egyik legnagyobb különbség, hogy míg Magyarországon 2010-ben a korábbi posztkommunista vezetés ellen léphetett föl a Fidesz, addig Lengyelországban egy korábbi jobboldali kormány embereit próbálják eltávolítani a különféle posztokról.
„Az EU számára
Lengyelország más dimenziójú kihívást jelent, mint Magyarország,
ahol a hatalmi politikát folytató Orbán Viktorral a nézeteltérések ellenére legalább mindig lehet beszélni” – mondta a Spiegel online hírportálnak Elmar Brok.
Abban hasonló a két ország, hogy a politikai viták nagyon felizzottak, a rivális felek éles jelzőkkel minősítik egymást. A társadalom többsége emiatt nagyot csalódott, mind a PiS-ben, mind a többi pártban. Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy míg a PO kesztyűben és sebészkéssel próbált változtatni a különféle jogszabályokon, addig, Jaroslaw Gizinski szerint,
a PiS most baltával megy neki a rendszernek.
A PO még a választások előtt helyezte el az embereit az alkotmánybíróságon és a médiában, a mostani kormánypárt ezen a helyzeten akar változtatni. A médiában például nemcsak a szakemberállományt, hanem a televízió szellemiségét is meg akarják változtatni.
Az Európai Unióval való vita egyelőre néhány politikus kijelentésére korlátozódik, inkább a nyugati sajtó foglalkozik nagyobb terjedelemben a témával. Az uniós intézmények egyelőre nem foglalkoznak hivatalos szinten a lengyel ügyekkel. Jó példa a lengyelországi helyzetre, hogy korábban szó volt arról, hogy az Európai Parlamentben foglalkoznak majd az ország ügyeivel, de a lengyel EP-képviselők közösen úgy döntöttek, hogy
nem viszik ki az uniós színtérre a belső vitákat.
Ez egy nagyon nagy különbség Magyarországhoz képest, ahol ez korábban föl sem merült – mondta Jaroslaw Gizinski.
A választók egy jó része egyáltalán nem gondolt arra, hogy ekkora változásokkal fog járni a PiS hatalomra kerülése. Éppen emiatt Lengyelországban a választások után elmaradt a győzteshez húzás jelensége, így
a kormánypárt népszerűsége már most 5-6 százalékponttal esett
az októberi eredményéhez képest. Gizinski nem számít arra, hogy emiatt a párt visszafogja magát, eddig is elég határozottan végigvitték az általuk jónak gondolt politikai vonalat.
Panzióban találkozott Orbán és Kaczynski
Jaroslaw Kaczynskival, a PiS elnökével találkozott Orbán Viktor szerdai lengyelországi magánlátogatásán. A lengyel–szlovák határ melletti, 1920-ig Magyarországhoz tartozó Nedec (Niedzica) egyik panziójában zajlott megbeszélésről sem a lengyel kormányszóvivő, sem a PiS parlamenti csoportjának vezetője nem nyilatkozott, írja az MTI. A lengyel közszolgálati hírtelevízió nem hivatalos magyar forrásokat idézve közölte: a találkozó megelőzi David Cameron brit kormányfő csütörtöki budapesti látogatását, így a lengyel és a magyar politikai vezető a két ország közös álláspontjáról tárgyalhat. A kommentátorok szerint a találkozó másik témája az európai migrációs válság is lehet.
Az Orbán Viktor magánlátogatásáról szóló első lengyelországi kommentárok a PiS és a Fidesz politikájának rokon vonásait és az új lengyel kormány – a magyarországiakhoz hasonló – intézkedéseit említették. A tavaly októberi választások után új kezdet bontakozik ki a lengyel–magyar kapcsolatokban. Míg 2015 elején a lengyel belpolitikai viszályok és Magyarország Oroszország-politikájának bírálata beárnyékolta Orbán Viktor varsói útját, az új fejlemények – a lengyel határőrök magyarországi missziója vagy Marek Kuchcinskinak, a Szejm új elnökének tavaly decemberi budapesti látogatása – új távlatokat nyitott a kétoldalú kapcsolatokban.
Tény, hogy az átlagemberek szintjén még nem érződik, hogy a médiában vagy az alkotmánybíróságon mi történik, ennek ellenére viszonylag nagy tüntetések voltak az elmúlt hetekben.
A PiS meglehetősen jó gazdasági helyzetet örökölt az elődjeitől, de ennek ellenére már most hozzányúlt az adórendszerhez a bankadó és a kereskedelmi egységekre kivetett adók bevezetésével. A párt tervei között szerepel a szociális és nyugdíjrendszer megváltoztatása is, de ezek komoly költségekkel fognak járni. Ezek ellentételezésére már
a mindennapi életet is érintő adók bevezetése jöhet.
Az utóbbiak már jóval inkább érdekelni fogják az egyszerű embereket, de a konkrét kormányzati lépések mérlegének a megvonására legalább egy év kell majd – mondta Gizinski.
Szlovákiában a fontos dolgok már március 5-én eldőlnek. Északi szomszédunknál akkor tartják a parlamenti választásokat, de egyelőre úgy tűnik, túl sok izgalomra nem kell számítani. Minden felmérés és elemző szerint csak az a kérdés, hogy
a Robert Fico vezette Smer egyedül képes-e megszerezni a parlamenti többséget.
Az ellenzék darabokban van, a választás igazából csak a köztük lévő erőfelmérésről szól, a hatalomért való küzdelembe biztosan nem tudnak beleszólni.
Magyar szempontból a nagy kérdés, hogy a Most-Híd mellett sikerül-e bejutnia a parlamentbe a 2010-ben kisesett Magyar Közösség Pártjának (MKP). A felmérések azt mutatják, a Híd szinte biztosan bejut, akár harmadik erő is lehet a választások után. Az MKP-t az ötszázalékos bejutási küszöb környékén mérik, így számukra az országos és a magyar szavazók részvétele döntő lehet a bejutásban.
Romániában önkormányzati és parlamenti választásokat tartanak. 2012-ben több mint kétharmados többséget szerzett a Victor Ponta vezette szociálliberális pártszövetség. A koalíció az elmúlt években szétesett, Ponta is lemondott a több mint 60 halálos áldozattal járó bukaresti diszkótűz után. A miniszterelnök egyébként sem indult volna az idei választáson, mivel a korrupcióellenes ügyészség egy korábbi ügy miatt vádat emelt ellene, és a mentelmi jogának felfüggesztését kérte.
Ponta bukása után egy szakértői kormány jött létre Dacian Ciolos volt uniós biztos vezetésével. Így mind a legnagyobb frakciójú szociáldemokraták, mind a Nemzeti Liberális Párt megkímélte magát attól, hogy a választások évében
bármilyen negatív intézkedés kötődjön a nevükhöz.
A választások előtt egyelőre fej-fej mellett halad a két legnagyobb párt, így a kisebb erők, köztük az RMDSZ, akár királycsináló helyzetbe kerülhetnek a novemberi megmérettetés után.
