"Ha valaki Putyin-hasonlatokat akar használni, tudnia kell, hogy Európában a leginkább Putyin-párti ország - Görögország mellett - éppen Németország". Ezt Ryszard Czarnecki, az Európai Parlament lengyel elnökhelyettese mondta azután, hogy a testület német elnöke putyinizálódással vádolta meg az új, jobboldali lengyel kormányt. Czarnecki tovább is ment. Azt is mondta, hogy Schulz Lengyelország megtámadása helyett, inkább
a német nőket védelmezze a muzulmán bevándorlóktól.
Ezzel a német városokban a szilveszter éjszakáján történt szexuális támadásokra utalt.
Az Európai Unió német tisztségviselői az utóbbi időben többször fogalmaztak meg kritikus álláspontot a novemberben kormányra került Jog és Igazságosság (PiS) lépéseit illetően. Utoljára Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német napilap honlapján vasárnap közzétett interjúban elmondta: "a lengyel kormány a választási győzelmét arra szóló felhatalmazásnak tekinti, hogy az állam érdekét a győztes párt akaratának rendeljék alá".
Schulz a "Putyin-stílusú demokráciának", az európai politika "veszélyes putyinizálásának" nevezte a PiS politikáját.
Az EP-elnök szavaira reagált Pawel Kukiz, a harmadik legnagyobb parlamenti erő, a Kukiz'15 nevű mozgalom vezetője is. Ő vasárnap a Facebookon arra kérte az EP elnökét, hogy a demokráciára a saját hazájában figyeljen oda. "Az a gyanúm, hogy ha önöknél - ne adj Isten - egy újabb Hitler támad, követve az önök által betervezett néhány millió bevándorlótól, akkor az az SS ehhez képest üdvhadseregnek fog tűnni" - írta a politikus.
Marcin Kierwinski, aki az előző kormányban a kormányfői hivatal államtitkára volt, a lengyel közszolgálati televíziónak elmondta: a lengyel diplomáciának reagálnia kell a Schulz kijelentéséhez hasonló bírálatokra. Ugyanakkor - vélte Kierwinski - a bírálatokból
a PiS politikusoknak is tanulságot kell levonniuk.
A lengyel külügyi szóvivő, Artur Dmochowski arról értesítette a sajtót, hogy a külügyminisztérium behívatja Németország varsói nagykövetét a német politikusok Lengyelországot bíráló kijelentései miatt.
Lengyelország az orosz-ukrán konfliktusban - történelmi okokból is - Ukrajna pártján áll. Az ország kormánya tavaly év végén jelentette be, egymilliárd eurós hitelkeretet nyitnak Ukrajna számára, és 100 millió eurót ajánlanak fel Kijevnek a határai megerősítésére. Már az előző lengyel kormány is többször bizonyította, hogy nem ért egyet Putyin politikájával.
Tavaly például Varsó nem engedte át légterén az orosz védelmi miniszter gépét. Idén februárban Jarosław Kaczyński, a nemrég hatalomra került PiS elnöke nem is fogadta a magyar kormányfőt, mert Orbán Viktor korábban Budapesten találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A PiS-kormány intézkedései, mindenekelőtt az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatása, valamint a kezdődő közmédiareform a hazai ellenzék és az egyes uniós tisztségviselők éles bírálatait váltották ki. Az Európai Bizottság a biztosok következő tanácskozásán, január 13-án tart vitát a jogállamiság általános lengyelországi helyzetéről.