A Brazília északkeleti részén található Recife városában élő Gleyse Kellyvel madarat lehetett volna fogatni, amikor kiderült, hogy három fia után végre egy kislányt vár. A hetedik hónapban azonban az ultrahangvizsgálat azt mutatta ki, hogy valami baj van a picivel,
a feje nem fejlődik a megfelelő mértékben.
A felvételek mellé az orvos csak annyit írt: mikrokefália?
Előtte még csak nem is hallottam erről a betegségről”
– mondta a The Guardiannak a 27 éves eladó.
„Az interneten azt olvastam, hogy
a kicsi sem beszélni, sem járni nem fog tudni,
teljesen megrémültem.”
A kilencedik hónapban elvégzett ultrahangvizsgálat végül megerősítette a diagnózist. Akkor azonban már nem volt idő cselekedni, másnap megszületett Maria Giovanna. A kislány egyelőre teljesen egészségesnek tűnik, jól eszik, jól alszik, és olyan, mint bármelyik másik csecsemő.
Csak a feje kisebb, mint kortársaié.
Csakhogy a Zika-vírus éppen ezért annyira veszélyes. Az egyiptomi csípőszúnyogok által terjesztett kórt először 1947-ben mutatták ki ugandai majmokban, egy Zika nevű erdőben, innen jön a neve. Közép-Afrikában évtizedek alatt megszokták a betegséget, nagyon sok emberben vannak ellene antitestek, ezért nem okozott különösebb gondot.
A vírust állítólag
egy ázsiai turista hurcolta be Brazíliába a 2014-es futball-világbajnokság idején,
de ilyen mértékű járványt akkor még nem okozott. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslései szerint eddig másfél millióan fertőződhettek meg a kontinensen.
Pontos számokról azért nem lehet beszélni, mert a vírust nagyon nehéz kimutatni, és sokaknál nem is okoz tüneteket. Akinél mégis, az is enyhe lefolyású: általában magától gyógyuló,
4-7 napig tartó lázas, kiütéses betegséget okoz.
A probléma nem is ezzel van, hanem a magzatokra gyakorolt hatásával.
Hivatalosan ugyan még nem sikerült kimutatni a kapcsolatot, de orvosok arra gyanakodnak, a vírusnak „nagy valószínűség szerint” köze van ahhoz, hogy
Brazíliában megsokszorozódott a kisfejűséggel született csecsemők száma.
A mikrokefália sokszínű betegség, rengeteg változata létezik, de egy dolog közös az így született gyermekekben: testükhöz képest nagyon kicsi fejjel születnek, ami idősebb korukra még feltűnőbb lesz.
A többségük neurológiai problémákkal él,
sokan képtelenek a beszédre, de járásukat is befolyásolja a kór. Általában kevesebb ideig élnek, mint a többi ember, és azt is súlyos fogyatékossággal.
Ami még ijesztőbb, hogy
egyelőre sem oltás, sem gyógymód nem létezik,
hiába próbálkoznak az orvosok. Ami biztos, hogy más trópusi lázakhoz hasonlóan a Zika-vírust hordozó szúnyogok is a zsúfolt városok meleg pocsolyáiban szeretnek élni. Az első esetek is szegénynegyedekből érkeztek, ahol az anyák gyakran sortokban, papucsban mászkáltak az utcán, ezért a szúnyogok könnyen megcsípték őket.
Egy brazil gyermekorvos, Vanessa Van Der Linden először tavaly augusztusban vette észre, hogy egyre több beteg kicsit hoznak be a kórházba.
„Korábban talán havonta egy beteg csecsemőt hoztak be a szülei, de még az is soknak számított. Aztán
hirtelen napi háromra emelkedett a számuk”
– emlékezett vissza.
A CT-vizsgálatok mindegyiküknél kimutatták, hogy nem genetikai rendellenességről van szó, inkább fertőzéses betegség szövődményének tűnik az állapotuk. Az édesanyák pedig mindannyian arról számoltak be, hogy
terhességük első hónapjaiban a dengue-lázhoz hasonló tüneteik voltak.
Amikor pedig Van Der Linden szintén orvosként dolgozó édesanyja egy nap alatt hét esettel találkozott, az orvosnő azonnal értesítette a hatóságokat.
A brazil egészségügyi minisztérium január 20-ai adatai szerint 2015 eleje óta
3893 új esetet
jelentettek. A legtöbbet Recife városából, ahol a szegényebb negyedekben élőknél nincs vezetékes víz, és a szemetet sem szállítják el, így a szúnyogok könnyebben szaporodhatnak.
November óta a városban 600 egészségügyi munkás és 200 katona házról házra jár, és próbálja elpusztítani a szúnyogok által kedvelt helyeket. Dilma Roussef brazil elnök is háborút hirdetett a Zika-vírus terjesztője, az Aedes aegypti szúnyog ellen. Ígérete szerint jövő hónaptól országszerte 220 ezer katona járja majd a településeket, hogy elpusztítsa a rovarokat, és tájékoztassa a lakosságot a veszélyről.
A járványt azonban egyelőre nem sikerült megállítani,
és mára már Latin-Amerikán kívül Európában is mutattak ki eseteket, igaz, csak olyanoknál, akik fertőzött területről érkeztek haza.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint Magyarországon egyelőre nincs mitől tartani. Eddig egyetlen beteget sem találtak, és
a betegség behurcolásának kockázata rendkívül alacsony, de nem zárható ki.
Ezt erősítette meg Szlávik János, a Szent László Kórház infektológus főorvosa is. Magyarországon ugyanis nincsenek meg a feltételei a szúnyogok szaporodásának, különösen nem télen.
Németországban két esetet diagnosztizáltak, az utazók 2015 decemberében Haitin jártak. Hollandiában hat, Suriname-ból hazatért utazónál igazolták a fertőzést. További egy esetre Finnországban derült fény, a beteg a Maldív-szigeteken fertőződött meg 2015 júniusában. Egy dán férfi két hónapos dél-amerikai körútján fertőződött. 2014 decembere óta az Egyesült Királyságban 5 esetet regisztráltak, a betegek Kolumbia, Guyana/Suriname, illetve Mexikó/Venezuela területén fertőződtek.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján tavaly decemberben csak Brazíliára adtak ki figyelmeztetést, de az ÁNTSZ valamennyi, külföldre készülő várandós vagy gyermekvállalást tervező nőnek azt javasolja, hogy elindulás előtt tájékozódjanak arról, hogy a célország érintett-e a járványban.
Ha ennek ellenére valaki mégis elutazik, akkor a legfontosabb a szúnyogcsípések megelőzése. Az ÁNTSZ mindenkitől azt kéri, hogy használjon szúnyogriasztó szert, viseljen hosszú ujjú inget és nadrágot, zoknit és cipőt, különösen nappal.
Ezenkívül
olyan helyiségben aludjanak, ahol van szúnyogháló.
Amennyiben pedig hazaérve három héten belül láz, kiütés, fejfájás, kötőhártya-gyulladás vagy ízületi fájdalom jelentkezik, forduljanak orvoshoz, és említsék meg utazásuk helyszínét.
A WHO mindenesetre egy
sürgősségi munkacsoportot hozott létre,
tagjai hétfőn ülnek össze, hogy megvitassák, világszintű vészhelyzetnek nyilvánítsák-e a Zika-vírust. Utoljára a nyugat-afrikai Ebola-járvány esetében hoztak ilyen intézkedést, akkor 11 ezer ember halt meg.