Könnygázt és vízágyúkat vetett be péntek este a török rendőrség az ellenzéki Zaman médiacsoport szerkesztőségénél összegyűlt tömeg ellen, majd megrohamozta az épületet. A több száz demonstráló amiatt tiltakozott, hogy egy pénteki bírósági döntés értelmében a lap igazgatását az állam által kinevezett tagokból álló felügyeletre bízták. Az újság ezt a videót tette közzé saját épületének ostromáról.
A tüntetések szombaton is folytatódtak a lapcsoport isztambuli székháznál, ahová vízágyúk megkerülésével mentek dolgozni az újságírók.
A Törökország egyik legnagyobb (924 ezres) példányszámú újságja és a hozzá kapcsolódó médiumok a Recep Tayyip Erdogan török elnök legnagyobb politikai ellenfelének számító Fethullah Gülen iszlám hitszónok érdekeltségébe tartoznak. Az 1999 óta az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Gülen
korábban Erdogan szövetségese volt, egy ideje azonban a legfőbb ellenfelének számít,
és úgy tudni róla, hogy jelentős befolyásra tett szert az igazságszolgáltatásban és az államigazgatásban.
Január elején pert indítottak ellene a török hatóságok, és azzal vádolják, hogy 2013-ban egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarta dönteni az akkor miniszterelnök Erdogan hatalmát.
A pénteki döntés az angol nyelvű Today's Zaman című lapot, valamint egy hírügynökséget is érint, és azzal, hogy ezentúl Ankara nevezi ki a médiacsoport szerkesztőségének és menedzsmentjének vezetőit,
tovább szűkül az ellenzéki televíziós csatornák és újságok köre Törökországban.
A Zaman főszerkesztője a szerkesztőség előtt egybegyűlt tömegnek azt mondta, az isztambuli főügyész által meghozott bírósági határozat „a demokrácia fekete napja” Törökországban. Abdulhamid Bilici szerint
a demokrácia tovább tart, a szabad médiát nem fogják elnémítani, és ha kell, emiatt a falakra írunk. A digitális korban lehetetlen elhallgattatni a médiát.”
A lap székháza előtt tüntetők „A szabad sajtót nem lehet elhallgattatni” feliratú transzparenseket tartottak a magasba – jelentette az állami Anadolu hírügynökség. A Hürriyet a török újságírók szövetségét (TGC) idézi, amely szerint a döntés a sajtó elhallgattatásának legújabb eszköze.
Az ügy nemzetközi felháborodást váltott ki. John Kerry amerikai külügyminiszter egyik szóvivője nyugtalanítónak nevezte a lépést, Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa pedig elítélte, és sajtószabadság súlyos megsértésének nevezte.