Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Képzeljék el, hogy az egyetem vége felé közelednek, de ahhoz, hogy eljussanak az államvizsgáig, még több mint ötven vizsgát le kell tenniük. Ebből több mint tíz ugyanazon a napon lesz, de hogy tovább bonyolítsuk a dolgot, mind különböző városban. A tét: bukás vagy sikeres szakdolgozat.
Nagyon leegyszerűsítve erről szól a szuperkedd, és ezért olyan fontos az Egyesült Államok számára. Idén a nevezetes nap március elsejére esik, amikor is
összesen 15 helyen tartanak előválasztásokat,
ebből 11 államban mind a republikánus, mind pedig a demokrata delegáltak az urnákhoz járulnak. A tét nem kicsi, hiszen aki ezen a napon diadalmaskodik, akár elnökjelölt is lehet, a vesztesek viszont akár örökre búcsút mondhatnak álmaiknak.
A szuperkedd nem olyan régi találmány, 1988 óta létezik. Akkorra lett sokaknak elege az úgynevezett „Iowa-szindrómából”. A kis állam ugyanis, ahol az országban először tartanak előválasztást, gyakran hónapokra lefoglalta a jelölteket, még úgy is, hogy nagyon kevés delegáltról döntött. Így akinek kevés pénze, de annál nagyobb lelkesedése volt, akár még nyerhetett is – például Rick Santorum 2012-ben.
A szuperkeddet azért vezették be, hogy a jelöltek egy nemzeti kampányban méressék meg magukat, hiszen a rendelkezésükre álló időben legalább egy tucat helyre kell ellátogatniuk, így
rengeteget számít, mennyi pénzt tudnak összegyűjteni.
Az is nyilvánvaló, hogy az előválasztás napján csak egyetlen államban tudják személyesen biztatni a delegáltakat, így rengeteg múlik azon is, hány aktivistájuk van a különböző helyeken.
A támogatóknak az előválasztásokon különösen nagy a szerepük. Ők azok, akik néha több száz, akár ezer kilométert is autóznak azért, hogy személyesen kopogtassanak a szavazók ajtaján, és meggyőzzék őket a részvételről. Az Origo tudósítója az Egyesült Államokban például találkozott olyan nyugdíjas tanárnőkkel, akik minden hétvégéjüket azzal töltik, hogy Hillary Clinton mellett kampányolnak.
Nekem minden fáradságot megér, hogy demokrata és nő legyen az Egyesült Államok következő elnöke”
– magyarázta egyikük, hogy miért kel útra negyedmagával időről időre, ahogy közeledik a szuperkedd.
Idén 13 amerikai állam és egy tartomány – Amerikai Szamoa – tart előválasztást. Az utóbbiban csak a demokraták, míg Alaszkában és Wyoming államban csak a republikánusok szavaznak. Tizenegy államban viszont mindkét párt delegáltjai az urnákhoz járulnak, és természetesen olyan helyek is vannak, ahol nemcsak a pártok regisztrált tagjai, hanem bárki szavazhat a jelöltekre. (Azt, hogy hol milyen előválasztást tartanak, az adott állam mindig maga dönti el.)
A republikánusok 595 delegáltról döntenek, a párt leendő elnökjelöltjének összesen 1237 támogatását kell közülük megszereznie. A demokraták – Hillary Clinton és Bernie Sanders – tétje 865 delegált, de az ő esetükben 2383 kell az elnökjelöltséghez.
Szoros a verseny
Bernie Sanders és Hillary Clinton is könnyedén legyőzné Donald Trumpot az amerikai elnökválasztáson – írta a legújabb közvélemény-kutatásokat idézve a CNN. Ha a végső megméretés Trump és Clinton között dőlne el, akkor a demokrata jelöltet a szavazók 52 százaléka választaná, míg Trumpot 42 százalékuk támogatná. Érdekesség viszont, hogy ha a republikánusok Marco Rubiót vagy Ted Cruzt tennék meg elnökjelöltnek, akkor a verseny sokkal szorosabb lenne, sőt a teljes lakosságból többen támogatják Rubiót, mint a volt külügyminisztert.A 13 állam persze nem egy súllyal esik latba,
a két legfontosabb Texas és Massachusetts.
Texas nemcsak az egyik legnagyobb állam (155 republikánus és 222 demokrata delegáltat ad), hanem ez Ted Cruz szenátor otthona is. Ha Cruz itt veszítene Donald Trumppal szemben, az hatalmas veszteség lenne neki.
„Nagyon jó szuperkeddünk lesz” – mondta magabiztosan dallasi kampányrendezvényén Cruz, aki a közvélemény-kutatások szerint nyerésre áll.
Massachusetts ezzel szemben Trump menetelését állíthatja meg. Az állam – tőle szokatlan módon – arról rendelkezett, hogy nyílt előválasztást tart, azaz bárki szavazhat. Az állam legnagyobb lapja, a Boston Globe rögtön ki is használta a lehetőséget, hogy arra biztassa a demokratákat, szavazzanak John Kasich szenátorra, így gyengítsék Trump kampányát.
A demokraták részéről Hillary Clinton valószínűleg minden államban jobban fog teljesíteni, mint riválisa, Bernie Sanders, és különösen igaz ez a déli államokban. Ez nem jó hír Sandersnek, aki Nevadában és Dél-Karolinában már elszenvedett egy-egy csúnya vereséget.
Ha most is rosszul teljesít, akkor tovább csökkennek annak az esélyei, hogy ő legyen az elnökjelölt.
Ez persze nem azt jelenti, hogy végleg eldől a verseny, és erre nagyon ritkán volt eddig példa, hiszen rengeteg előválasztást tartanak még a következő hetekben. Az viszont már most biztos, hogy minden eddiginél több ember vesz majd részt rajta, ami a felfokozott kampánynak, és Trump menetelésének köszönhető. A republikánus jelöltek között
Trump toronymagasan vezet 49 százalékkal,
ami viszont ellenzőit megrémíti, így biztosan elmennek majd szavazni. A demokratáknál pedig az teszi magasra a lécet, hogy mindössze ketten rúghatnak labdába, így kiélezett a verseny.
A legtöbb amerikai számára most az a legfontosabb kérdés, Trump hogyan teljesít. Sokan ugyanis azt állítják, hogy a milliárdos csak azért vezet, mert sokan tiltakozásként használják fel szavazatukat a jelenlegi rendszer és a többi jelölt ellen. Ha viszont most sok helyen nyerni tud, azzal bebizonyíthatja, elég széles körű a támogatása ahhoz, hogy akár a Fehér Házért is versenybe szálljon.
