A tálibokkal szövetkezik Irán az Iszlám Állam ellen

A Taliban soldier watches over Afghan refugees as they queue to visit an Iranian doctor at Makaki refugee camp, which is under the control of the Taliban, 3 kms from the Doust Mohammad border point inside Afghanistan, and 43 kms north of the Iranian border city of Zabol, 29 October 2001. More than 5000 Afghan refugees are now living in 1000 tents set-up by the Iranian Red Cresent (Islamic equivalent to the Red Cross) just inside the Afghan border. Thousands of Afghans have been fleeing the US-led bombardment of this war torn country which began on 07 October in retaliation for the 11 September terror attacks on two US cities. The US attacks are believed to be masterminded by Saudi born Osama bin Laden, who is said to be living in Afghanistan. AFP PHOTO/Behrouz MEHRI / AFP PHOTO / BEHROUZ MEHRI

Az Iszlám Állam egyre jobban erősödik Afganisztánban. Irán és a tálibok hiába számítanak ősellenségnek, most mégis összefogtak a terrorszervezet ellen. 

920 kilométer hosszú az iráni–afganisztáni határ, ezt akarják biztosítani az irániak az együttműködéssel. A Foreign Policy cikke szerint a síita Irán közvetlen fenyegetésnek tartja a szunnita Iszlám Államot, ugyanakkor a 2001-es amerikai invázió előtt a tálibok ellen harcoló Északi Szövetséget támogatta Afganisztánban. 1998-ban majdnem nyílt háború is kitört, miután a tálibok kivégeztek nyolc iráni diplomatát. A 2001-es invázió során pedig az irániak az amerikaiakat segítették.

Most viszont az irániak úgy gondolják, hogy

a tálibok sokkal kisebb fenyegetést jelentenek

számukra, mint az Iszlám Állam, amelynek már 3000 harcosa lehet Afganisztánban. Az amerikaiak ugyan bombázzák őket, mégis tovább erősödnek.

Tálib katona az iráni határ közelében, Afganisztánban Forrás: AFP/Behrouz Mehri

A Foreign Policynek az Európai Unió afganisztáni különmegbízottja, Franz-Michael Mellbin mondta azt, hogy ezért kezdtek az irániak együttműködni a tálibokkal. Ráadásul Iránban sokan gondolják, hogy a terrorszervezetet az országgal kifejezetten rossz viszonyban lévő Szaúd-Arábia is támogatja, és az Iszlám Állam megjelenését a keleti határaiknál úgy tekintik, mintha Szaúd-Arábia egy újabb frontot nyitna ellenük.

A határ viszonylag könnyen átjárható, ez pedig lehetőséget teremt elvileg az Iszlám Állam terroristáinak, hogy bejussanak Iránba. A terrorszervezet szóvivője, Abu Mohammad al-Adnani pedig már 2014 végén kijelentette, hogy Iránt tekintik egyik legnagyobb ellenségüknek, és készek

vérfürdővé változtatni az országot.

Ezért hoznak létre ütközőzónát a határnál, a déli Helmand tartománytól az északi Kunduzig. Ezeknek a nagy részét most a tálibok ellenőrzik, akik már tavaly óta küzdenek az Iszlám Állammal Afganisztánban.

Tálib harcosok leteszik a fegyvert egy megbékélési ünnepségen, január 12-én Forrás: MTI/EPA/Gulamulláh Habibi

Az Iszlám Állam dzsihádistái hamar visszaszorították a tálibokat. A Times szerint sokkal több pénzük van, emiatt is erősödnek egyre inkább. Gyorsan börtönöket és bíróságokat alapítottak, Irakhoz és Szíriához hasonlóan itt is brutális kegyetlenséggel próbálják megszilárdítani uralmukat.

Név nélkül nyilatkozó források szerint

az irániak pénzt és fegyvereket adnak a táliboknak.

Az amerikaiak viszont attól is félnek, hogy ezeknek a fegyvereknek egy részét aztán a tálibok nem csak az Iszlám Állam ellen, hanem ellenük is felhasználják majd. John Kirby amerikai külügyi szóvivő szerint

egy kormánynak sem szabad a tálibokat támogatnia.

A tálibok és Irán szövetsége az Iszlám Állam ellen nem az első a több hasonló furcsa koalíció közül. Szíriában például az amerikaiaknak gyakorlatilag együtt kell működniük Bassár el-Aszaddal: az amerikaiak bombáznak, Aszad katonái pedig a földön harcolnak a terrorszervezet ellen. Irakban pedig az amerikaiaknak az Irán által támogatott síita milíciákkal kell együttműködniük.