Johnson a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa, aki a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson a brexittábor, vagyis a kilépést pártoló kampánycsoport frontembere volt.
Korábban őt tartották a szerdán lemondott David Cameron előző miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjének, de belvillongások miatt végül nem is indult az utódválasztási versenyben, amelyet a kormányalakítással szerdán megbízott Theresa May nyert meg.
Nem Johnson lesz azonban a brit EU-tagság megszüntetéséről Brüsszellel és az uniós társállamokkal folytatandó majdani tárgyalási folyamat egyszemélyi felelőse. Theresa May szerda este bejelentette, hogy kormányán belül külön brexitügyi minisztérium jön létre, amelyet a Konzervatív Párt egyik veterán politikusa, David Davis vezet miniszteri rangban.
Davis az 1990-es években, John Major konzervatív kormányában EU-ügyekkel foglalkozó államtitkár volt, majd a Konzervatív Párt ellenzéki időszakában az árnyékkormány belügyminiszter-jelölti tisztségét töltötte be.
Theresa May eddigi posztjára, a belügyminisztérium élére Amber Rudd eddigi energiaügyi miniszter került.
Michael Fallon védelmi miniszter megtartotta e tisztségét az új brit kormányban is.
Liam Fox korábbi védelmi miniszter a nemzetközi kereskedelmi minisztériumot vezeti.
Theresa May miniszterelnök kormányában a legnagyobb jelentőségű tárcák élére mindezek alapján egyenlő arányban kerültek EU-párti, illetve brexitet támogató politikusok. Az előbbiek közé tartozik Philip Hammond, Michael Fallon és Amber Rudd, az utóbbi csoportba Boris Johnson, David Davis és Liam Fox.
A bennmaradást pártoló tábor egyik legbefolyásosabb frontembere volt ugyanakkor George Osborne eddigi pénzügyminiszter, aki szerda este bejelentette, hogy nem kíván a továbbiakban részt venni a kormányzati munkában.
Osborne-t a brexitpárt – élén Johnsonnal – kifejezetten gyűlölte a kilépés esetére megfogalmazott, súlyos gazdasági következményeket, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket kilátásba helyező sorozatos figyelmeztetései miatt.
Már korábban is lehetett következtetni arra, hogy Theresa May kormányában Osborne-nak nem lesz maradása. Az EU-tagságról tartott népszavazás előtt Osborne közölte, hogy ha a többség a kilépésre szavaz, akkor ő pótköltségvetést nyújt be a várható gazdasági sokk hatásainak kivédésére. May azonban a referendum után, amikor bejelentette, hogy pályázik a Konzervatív Párt vezetői tisztségére, programadó beszédében – Osborne-nak homlokegyenest ellentmondva – kijelentette, hogy nincs szükség vészhelyzeti költségvetésre, és ha ő lesz a miniszterelnök, kormánya ilyet nem is terjeszt be.