Négy, egyenként ezerfős zászlóaljat telepít a NATO Lengyelországba, Lettországba, Litvániában és Észtországba - derül ki a német dpa hírügynökség vasárnapi összeállításából. A részletes elemzés szerint a balti és balkáni államok is új NATO-egységekre számíthatnak.
A lengyel zászlóaljat az Egyesült Államok vezeti majd, de
a Pentagon 2017-ben egy páncélos dandárt is vezényel a kelet-európai államba.
Emellett Nagy-Britannia és Románia és hozzájárul a helyi csapaterősítéshez.
Németország mintegy 500 katonát küld a Litvániába, és a zászlóalj vezetője lesz. A Benelux-államok, Norvégia és Franciaország is kész egyenruhásokat vezényelni a balti államba.
Észtországban nagyjából 500 brit katona lesz jelen. Ezenkívül Franciaország egy, állomáshelyét évente váltogató századdal fog hozzájárulni a keleti NATO-zászlóaljakhoz, először Észtországban, majd Litvániában.
A balti államban rendezték meg a NATO-erők legutóbbi, Saber Strike fantázianevű hadgyakorlatát is - a 10 ezer katonát mozgósító rendezvényen részt vett, és látványos képeket készített az Origo tudósítója is.
A nagyjából ezer fős lettországi NATO-erő irányítását Kanada veszi kézbe, de az alakulat személyi összetétele egyelőre nem ismert. Lettországnak alig 2 milliós lakossága és 5 ezer katonája van.
Románia vállalta, hogy egy századot Lengyelországba telepít, cserébe a lengyelek egy saját századdal jelennének meg a román állam területén – ez már Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök jelentette be vasárnapi sajtótájékoztatójukon.
A NATO vezérkara ugyanakkor fekete-tengeri jelenlétét is meg szeretné erősíteni.
Az orosz erők fokozott helyi aktivitása miatt katonákat biztosítanak egy román vezetésű dandárhoz a térségben.
Bulgária 400 főt küldene Romániába, és várható, hogy lengyel katonákat küldenek bolgár földre is.
Korábban a balti államok légterét védtünk, de az újabb NATO-programból sem maradunk ki. Mint Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, Magyarország is részt vesz az erősítésben, az ország területén egy vezetési pontot alakít majd ki a katonai szövetség parancsnoksága.
A NATO döntéseit zokon vették az orosz állami vezetők: orosz külügyminisztérium vasárnapi közleményében úgy fogalmazott, hogy a katonai szövetség egy "nem létező orosz fenyegetés" miatt tervez erősítést. A tárca egyúttal jelezte,
az orosz kormány részletes tájékoztatást vár a szövetség terveiről
a NATO-Oroszország Tanács soron következő, július 13-ra tervezett ülésén. Ami a fenyegetést illeti, tény, hogy az orosz légierő vadászgépei, alkalmanként teherszállító repülői sorozatosan megsértik a balti államok légterét, az illegális behatolókat pedig a NATO elfogó gépei kísérik ki a légtérből.
Az oroszok a lengyelországi csapatmozgást ráadásul tekinthetik majd az 1997-es NATO-Oroszország alapszerződés megsértésének is. Az aláírók ebben vállalták, hogy nem telepítenek állandó és jelentős katonai erőt a másik fél területével határos térségébe –
Lengyelország viszont határos az orosz állam exklávénak számító Kalinyingrádi Területtel.
Az egymilliós népességű, főként oroszok lakta régióban található Oroszország legjelentősebb Balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa is.
A NATO-csúcs döntéseitől talán nem független, hogy a hétvégén
ismét hevesebbé és véresebbé váltak az összecsapások Kelet-Ukrajnában.
Az orosz támogatást élvező szakadárok a minszki megállapodás által tiltott nehézfegyvereket, azaz 100 milliméteresnél nagyobb aknavetőket is bevetettek a harcokban.
Az ukrán hadműveleti parancsnokság szerint az aknatűzben három ukrán katona esett el, 16 megsebesült. A csapások főként Donyeck, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol, és 5 ízben Luhanszk térségét érték – a donyecki ipari övezetben egy nap alatt 104 akna csapódott be.