A török kormány még nem fordult hivatalos kiadatási kérelemmel az Egyesült Államokhoz, de a letartóztatási parancs ennek előjele lehet.
Ankara az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot és híveit vádolja a július 15-i hatalomátvételi kísérlet kitervelésével.
Gülen viszont következetesen tagadja ezeket a vádakat és elítélte az eseményeket, amelyek nyomán a török hatóságok több mint 18 ezer embert vettek őrizetbe, és a megtorlás elbocsátás vagy a munkavégzés alóli felfüggesztés formájában már 60 ezer emberre terjed ki.
Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan csütörtökön ígéretet tett arra, hogy elvágják bevételeiktől a Gülen-mozgalomhoz köthető vállalkozásokat.
Az üzleti szféra továbbra is az a terület, ahol Gülen hálózata még mindig a legerősebb - mondta Erdogan az elnöki palotában tartott beszédében, amelyet a televízió élőben közvetített. Az elnök fogadkozott, hogy nem fog könyörületet tanúsítani a hitszónok érdekeltségébe tartozó szervezetekkel szemben. A török hatóságok eddig már átvettek egy bankot, több médiavállalkozást vettek állami kézbe vagy zárattak be, emellett számos üzletembert tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy pénzzel támogatták a mozgalmat a puccskísérlet előtt.
Erdogan azzal vádolja Gülent, hogy arra használja fel intézményhálózatát - amelyet Törökországban és az országon kívül épített fel -, hogy "párhuzamos struktúrákat" létrehozva beférkőzzön az állami szervekbe és átvegye az irányítást az ország felett.
Az elnök a mozgalommal kapcsolatban álló iskolákat, cégeket és jótékonysági szervezeteket "a terrorizmus fészkeinek" nevezte csütörtöki beszédében.
Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára arra szólította fel csütörtökön Törökországot Ankarában, hogy gyakoroljon önmérsékletet a július 15-ei sikertelen puccskísérlet megtorlása során a gyanúsítottakkal szemben. "A sikertelen hatalomátvétel utáni eljárások során Törökországban nem kell túlzott erőt alkalmazni" - írta Twitter oldalán Jagland, miután találkozott a török vezetőkkel Ankarában.
Az európai diplomata előző nap Recep Tayyip Erdogan államfővel és más török vezetőkkel folytatott tárgyalásait követően úgy fogalmazott, hogy Ankarának fel kell lépnie puccs felelőseivel szemben, de ennek a jogállamiság keretei között és az emberi jogok betartásával szabad csak megtörténnie.
Jagland szóvivője ezt csütörtökön úgy pontosította: a főtitkár megérti, "hogy szükség van a kivizsgálásokra", de nem támogatja a nagyszabású tisztogatást a török intézményekben. A szóvivője elmondta, hogy a főtitkár többek között úgy véli, hogy a tanárokat nem kellene eltávolítani pozíciójukból csak azért, mert olyan iskolában dolgoznak, amelyek kapcsolódnak Gülen hálózatához.