Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Alig több, mint két hónap múlva kiderül, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Jelenleg a demokrata Hillary Clinton kényelmes győzelme tűnik a legvalószínűbb eredménynek – a legfrissebb, ma megjelent országos felmérés szerint az előnye 7 százalék Donald Trump előtt (de az előző hónapban 13 százalékkal is vezetett már).
A magabiztosnak számító előny ellenére
a választást még egyik fél sem tekinti lefutottnak:
az e-mail-botrány miatt Hillary Clinton elutasítottsága is rendkívül magas, ráadásul Donald Trump az elnökjelöltség megszerzése során már bizonyította, hogy képes a meglepetésekre.
A republikánus jelölt kritikusai és az összeesküvés-elméletek hívei közül vannak, akik úgy gondolják, hogy Donald Trump valójában nem is akar elnök lenni. A finomabb verzió szerint csak a saját ismertségét akarta növelni a politikai szerepvállalással, a konspirációk hívei szerint azonban egyenesen a demokraták „találták ki” Trump jelöltségét, hogy ezzel mérjenek történelmi csapást legfőbb riválisukra.
A Politico több elnöki adminisztrációban magas pozíciókat betöltő szerzője ezt nem állítja –
összegyűjtött azonban 7 okot, amiért Donald Trump biztosan utálná, ha végül megválasztanák.
A szövetségi kormány nem egy valóságshow, de még csak egy privát vállalkozásra sem hasonlít – az elnök a közalkalmazottakat megillető védettség miatt nagyon nehezen szabadulhat meg a szerinte rosszul teljesítő emberektől. Pedig Trump üzletemberként és elnökjelöltként is azt bizonyította:
ha úgy tartja helyesnek, pillanatok alatt megválik munkatársaitól.
Egy olyan türelmetlen ember, mint Donald Trump számára az emberek alkalmazása is hasonlóan frusztráló lenne. Nem elég egy szerződés aláírása, az elnöki kinevezetteknek etikai vizsgálaton, FBI-átvilágításon és más biztonsági ellenőrzéseken kell átesniük. A miniszterek kinevezéséről pedig nem is ő, hanem a Szenátus dönt – ez pedig republikánus többség esetén is vezethet konfliktusokhoz.
A mexikói határra építendő faltól a szabadkereskedelmi egyezmények felmondásáig Donald Trump sok hangzatos ígéretet tett az elmúlt egy évben – csakhogy ezek elfogadása szintén a Kongresszus támogatásán állna vagy bukna, az elnök legfeljebb kezdeményezheti bizonyos törvények megszületését. Ez sok egyeztetést, alkut és kompromisszumot igénylő feladat – ráadásul Trumpot sok befolyásos republikánus sem támogatja, így a párt többsége esetén sem lenne könnyű dolga.
Az elnök megpróbálhatja rendeletekkel érvényesíteni az elképzeléseit – ezek törvényességét azonban az USA Legfelsőbb Bírósága vizsgálja. Ez biztosan nem tetszene a szokásokat és törvényeket nagyvonalúan kezelő Trumpnak, aki az ilyen ellenvetésekről korábban csak annyit mondott:
Nem fognak visszautasítani, higgyenek nekem.”
Trump elnökként nem térhetne ki a kellemetlen kérdések elől. Megválasztása esetén – főleg demokrata többségű Kongresszus vagy Szenátus mellett – valószínűleg
az első pillanattól kezdve célkeresztbe kerülnének zűrös üzleti ügyei
vagy külföldi vezetőkkel, üzletemberekkel fenntartott kapcsolatai.
Egy elnök nem teheti meg, hogy csak a neki tetsző vagy őt érdeklő ügyekkel foglalkozik, munkája során számtalan kötelességet kell teljesítenie. Unalmas rendezvényeket kell végigülnie, ideje nagy részét protokollesemények töltik ki, és még csak ki sem pihenheti magát kedvére, mert bármikor beüthet egy természeti katasztrófa vagy egy terrortámadás.
Donald Trump sikerének egyik kulcsa a média volt: még ha valami botrányossal is, de mindig el tudta érni, hogy csak vele foglalkozzanak az újságok –
ő pedig büszkén vallja: a rossz reklám is reklám.
Ennek ellenére Trump nem szereti az újságírókat és a kritikát sem, ezért el lehet képzelni, hogyan viselné az elnöki munka részét képező sajtótájékoztatókat. És emellett még a mostaninál is nagyobb médiafigyelem követné minden lépését és mondatát.
Nagy traumák idején az elnök feladata kiállni az ország elé, és mondani pár együttérző és méltóságteljes mondatot. Ez tette George W. Bush szeptember 11-e után vagy Barack Obama idén nyáron a dallasi rendőrgyilkosságokat követően. Trump eddig nem azt bizonyította, hogy képes lenne ilyen helyzeteket kezelni – sőt, amikor megszólalt, azzal csak növelte a megosztottságot, és sokakat megsértett.
