Az Ungvár belvárosában, az egykori zsinagóga épülete mellett felállított emlékművet avató beszédében Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy az Ungváron és a környező településeken élt zsidó lakosok elhurcolása koncentrációs táborokba 1944. április 16-án, pészah, a zsidó húsvét első napján kezdődött.
"Ez az a nap, amelyik gyászba borította Európa ezen szegletét: Ungvárról és környékéről közel 14 ezer, Kárpátaljáról pedig mintegy 100 ezer polgártársunk vált a történelem és a terror ideológiájának áldozatává" - tette hozzá, rámutatva, hogy az elhurcoltaknak mindössze 20-30 százaléka élte túl a megpróbáltatásokat, de akik a világégést követően hazatértek, később azok is szétszóródtak a világban.
A helyettes államtitkár utalt arra, hogy sok millió embernek, akik túlélték a világháború vagy akár a koncentrációs táborok poklát, hamarosan újabb üldöztetéssel kellett szembenézniük, a Szovjetunió diktatúrájával, benne a Gulag-táborok borzalmaival.
A 20. század diktatúráit megélt közép-európai népek számára a szabadság és a függetlenség nem magától értetődő egyértelműség, minden megharcolt pillanata mögött milliók szenvedése, áldozatvállalása rejlik - mondta.
A holokauszt ungvári áldozatainak emlékműve - egymásra rakott kovácsoltvas Dávid-csillagokból álló több méter magas oszlop - Mihajlo Kolodko ungvári szobrászművész alkotása, az emlékmű körüli teret Szarvas Gábor ungvári építész tervezte.