Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A jövő évi parlamenti választás előtti főpróbának tekinthetőek Csehországban a pénteken kezdődő regionális és részleges szenátusi választások. Az október 7-8-i voksolás legfőbb esélyesének a hárompárti kormánykoalíció egyik tagja, az ANO mozgalom számít. Rajtuk kívül jól szerepelhetnek a szintén kormányzó szociáldemokraták (CSSD), valamint az ellenzéki kommunisták.
Csehországban a 81 tagú szenátus tagjait hat évre választják meg, de kétévenkénti forgásban, így most 27 körzetben döntenek majd a választók. A két évvel ezelőtti szenátusi voksolást a szociáldemokraták nyerték, de érzékeny veszteségeket szenvedtek el. Ennek hátterében az ANO és a kereszténydemokraták megerősödése állt. Az országos erőviszonyokban azóta nem történt jelentős elmozdulás.
A mögöttünk hagyott kampányt a helyi ügyek helyett
a menekültkérdés és az ezzel járó biztonsági kockázatok uralták
– erről már Radko Hokovsky, az Európai Értékek nevezetű politikai tanácsadó központ munkatársa beszélt a Radio Prahának. A szakértő szerint meglehetősen paradox helyzet, hogy a jól teljesítő gazdaság és az alacsony munkanélküliség idején a kampányban nem arról beszélnek, hogy milyen újabb beruházásokkal lehet gyorsítani a növekedést, hanem a migrációról és a terrorizmusról.
Hokovsky úgy látja, hogy ennek oka, hogy az európai szintű problémák egyre jobban érdeklik a cseh társadalmat, miközben az országot nem is érintette a tavalyi migrációs hullám. A helyzet az, hogy az újabb menekülthullám potenciális lehetősége meglehetősen nagy, valamint a terrorveszély is a mindennapjainkban van, ezért ez a téma a következő időszakban is meghatározó marad – mondta az elemző.
Mindezek ellenére egyetlen vezető párt sem vett föl olyan iszlám- és menekültellenes retorikát, mint a szélsőjobboldali Munkáspárt a Társadalmi Igazságosságért (DSSS). A párt azonban nagy áttörésre nem számíthat a hétvégi voksoláson, mivel a legutóbbi parlamenti voksoláson is csupán 0,86 százalékot szerzett. A túlzott radikalizmus, főleg a mostani kedvező gazdasági helyzetben,
inkább riasztja a cseh választókat, mint vonzaná őket.
A regionális választáson a szociáldemokraták számára csak kedvezőtlenebb eredmény születhet, mint négy éve. Akkor a 14 régióból 13-ban kormányzati pozícióba kerültek a szocdemek. A még nyáron készült felmérések szerint hat régióban biztosan az élen végeznek majd, de a vezető pozíciót biztosan több helyen szerzik majd meg. A voksolás egyik érdekessége, hogy a jelöltek több mint harminc százaléka nő, ami egyedülálló a regionális választások történetében. A legtöbb nőt a szocdemek indítják, míg a legkevesebbet a jobbközép Demokratikus Polgári Párt (ODS).
A kampányban azért más érdekességek is elhangzottak. A cseh szociáldemokraták el tudják képzelni, hogy a kommunistákkal alakítsanak közös kormányt, ha azok megígérnék, hogy
nem fogják továbbra is ellenezni Csehország tagságát a NATO-ban,
és nem támasztanak kifogásokat az ország EU-tagsága ellen – jelezte Bohuslav Sobotka cseh szociáldemokrata miniszterelnök abban az interjúban, amelyet szerdán közölt a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.
Sobotka emlékeztetett: regionális szinten a szociáldemokrata-kommunista együttműködés már sikeresnek bizonyult. Csehország 14 régiójából nyolcat irányít szociáldemokrata-kommunista koalíció. Az esetleges kormányzati együttműködés a 2017-ben tartandó parlamenti választás eredményétől függ.
Andrej Babis, az ANO mozgalom elnöke, pénzügyminiszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy ideje lenne már legfelsőbb szinten is együttműködni a kommunistákkal, hiszen stabilan élvezik a választók mintegy 15 százalékának a bizalmát, amit nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. A jobboldali pártok továbbra is határozottan ellenzik a kommunisták ilyesfajta elismerését, bár alsóbb szinten ők is már évek óta együttműködnek velük.
Csehországban az 1989-es rendszerváltás után nem tiltották be a korábban egyeduralkodó kommunista pártot, az volt a vélemény, hogy néhány éven belül elveszíti támogatottságát, és kikerül az országos politikából. A helyzet azonban úgy alakult, hogy
a KSCM az ország harmadik legerősebb pártja,
és támogatottsága stabilan 15 százalék körül mozog.
A rendszerváltás után alakult pártok eleinte nem voltak hajlandóak együttműködni a kommunistákkal, de ez az évek folyamán előbb helyi szinten, majd regionális szinten is megtört. Kommunista politikusok a parlament vezetésében is helyet kaptak, és a pártok most láthatóan azt szondázzák, milyen lenne a közvélemény reagálása az esetleges kormányzati együttműködésre a kommunista párttal.
Szintén a kampányhajrában hozta nyilvánosságra a parlamenten kívüli Kalózpárt, hogy speciális szoftverek segítségével megvizsgáltatta Milan Chovanec egyetemi diplomamunkáját, és kiderült, hogy annak néhány része
szóról szóra megegyezik egy interneten található korábbi anyaggal,
amely a középiskolai érettségik kérdéseire adott válaszok között található.
Chovanec nyilatkozatban azonnal visszautasította a vádat, és kijelentette: személye elleni politikai támadásról van szó, amelyet a Kalózpárt a hétvégi regionális helyhatósági és részleges szenátusi választások előtti kampányban akart kihasználni. A prágai sajtó egy része a botrány kapcsán azonban lemondásra szólította fel a belügyminisztert.
