Voltak rejtőzködő szavazók, akik nem vállalták föl, hogy Donald Trumpra akarnak szavazni, és részben emiatt tévedhettek a felmérések – mondta Magyarics Tamás Amerika-szakértő az Origónak a választási eredményről. Hillary Clintont már másodszor utasította el az USA választóinak többsége. 2008-ban is biztos befutónak tűnt, de akkor Barack Obama verte meg a demokraták előválasztásán – mondta a szakember.
Magyarics szerint mindez azt mutatja, hogy Clinton személye nagyon megosztó, és az általa képviselt demokrata elittel szemben erős ellenszenvet éreznek a választók. Az Obama-féle koalícióban (fiatalok, afroamerikaiak és spanyol ajkúak) körében sokkal rosszabbul szerepelt Clinton, mint Obama. Ezek a szavazatok oda vezettek, hogy megint vesztett, ráadásul
saját táborát sem sikerült fellelkesítenie
– tette hozzá.
A demokratákon belül is van egy erős elitellenesség. Bernie Sanders 23 államban megverte Clintont. Clinton ráadásul csak a szuperdelegátusok segítségével lett jelölt, valamint a demokrata országos bizottság sem biztosított egyenlő feltételeket, így például a vitáknál Clinton előre tudta a kérdéseket, míg riválisa nem. Obama is részese ennek a vereségnek, mivel ő és Clinton is úgy állította be a jövendő Clinton-elnökséget, mint az Obama-kormányzat politikájának a folytatása, csak jobban – mondta Magyarics Tamás.
A szakember szerint Obama gondosan tartózkodott attól, hogy afroamerikai elnök legyen, emiatt sok afroamerikai maradt távol a szavazástól. Politikája nem hozott olyan áttörést a társadalombiztosítás, valamint az obamacare területén sem.
Az amerikai politikában vannak ciklusok,
és 8-12 évenként váltakozik az elnökök pártszínezete. Nyolc éve alatt sok olyan ügyet halmoz föl egy párt, hogy egy másik alakulatnak szavaznak bizalmat. Az emberek 80 százaléka úgy gondolta, rossz irányba megy az USA, és ezért a változásra szavazott – mondta Magyarics Tamás.
Trump valószínűleg nem lesz annyira aktív külpolitikában, mint elődje. A demokráciaexportot is kudarcnak nevezte, valamint a szövetségesektől nagyobb védelmi kiadásokat vár, mint korábban. Magyarics szerint Trump azon kijelentése mindenképpen túlzó, hogy azon NATO-tagállamok esetében nem alkalmazzák az automatikus védelem kötelezettségét, akik nem teljesítik azt, hogy a GDP-jük két százalékát a honvédelemre költik.
Nem várható az sem, hogy Trump visszahívná a külföldön állomásozó katonáik többségét.
Ezek visszavonása meglehetősen drága lenne.
Trump kijelentései eben a formában biztosan nem valósulnak meg, mert egy japán vagy dél-koreai kivonulás esetében nehezen kiszámítható dolgok történnének, destabilizálódna a térség. Nem valószínű az sem, hogy az ISIS-t el fogja tudni pusztítani, mivel ez nem egy jól meghatározható területen van – mondta az elemző.
Magyarics szerint az egyik legfontosabb kérdés, mi lesz a szabadkereskedelmi megállapodásokkal. Trump a csendes-óceánit elveti, míg az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) újratárgyalná. Éppen emiatt a TTIP is háttérbe szorulhat. Trump vélhetően az amerikai energiatermelést felfuttatja, és olyan olaj- és gázlelőhelyeket nyit meg, amit Obamáék nem használtak ki – mondta a szakember.
A bevándorláspolitikában várható változás, de
újabb fal építése nem valószínű,
mert már van ilyen a mexikói határon. Magyarics szerint az illegális bevándorlókkal szembeni védelem erősödhet. A kongresszussal egy bevándorlás-ellenes törvényt fogadtathat el. Trump mindezeket a jogszabályokat valószínűleg minél hamarabb megpróbálja átvinni, mivel Obama is a nagy lépéseket az első két évében fogadtatta el.
Érdekes lesz, hogy az új elnök Oroszországgal szemben mit tesz, vagy mit nem tesz. Az USA és Oroszország érdekei attól még nem esnek egybe, hogy Trump korábban kedvezően nyilatkozott Putyinról. Teljesen ismeretlen emberek vannak a külpolitikai csapatában, mivel az ismert republikánus biztonságpolitikai elit Clintont támogatta – mondta Magyarics Tamás.