Brexit-lázban ég az uniós főváros. Brüsszelben ugyanis ma rendezik a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (ET) első ülését azóta, hogy a brit választók múlt csütörtökön kiszavazták magukat az EU-ból. Hogy az igencsak csalódott összuniós fogadtatásnak hangot adjanak, Donald Tusk ET-elnök a tervek szerint szerdán még egy csúcsot összehív, de azt már a népszavazás miatt politikai halottá vált David Cameron brit miniszterelnök nélkül rendezik meg.
A brexit most minden mást elhomályosít:
szinte csak címszavakban lesz szó a máskor oly meghatározó kérdésekről,
mint a migráció vagy az Oroszország elleni szankciók. Ez még akkor is szokatlan, ha utóbbiakat a tagállamok uniós nagykövetei nemrég meghosszabbították, de egyesek – például Magyarország – részéről felmerült az az igény, hogy a büntetőintézkedésekről ne automatikusan, viszont a lehető legmagasabb szinten döntsenek.
A brexithez egyelőre óvatosan közelednek az uniós intézmények, akad ugyanis néhány dilemma. Egyrészt nem ügydöntő népszavazás volt a múlt csütörtöki, vagyis
az eredmény - természetesen csak elvben - nem kötelező érvényű.
Más kérdés, hogy a brit politikai osztály részéről öngyilkosság volna, ha ignorálnák. Mégis, mivel Nagy-Britanniában az efféle kérdések is a parlament hatáskörébe tartoznak, így Brüsszel most hivatalosan Westminsterrel áll kapcsolatban.
Márpedig onnan egyelőre nem érkezett a kilépési kérelem
(uniós szaknyelven: notifikáció). Persze, ez teljesen érthető, hiszen Cameron a lemondását meglebegtető nyilatkozatában utalt is rá: az volna a helyes, ha ezt már az utódja tenné Brüsszel asztalára. Márpedig utód csak a Konzervatív Párt októberben esedékes kongresszusa után várható.
Ha megérkezik a kérelem, ami természetesen biztosra vehető, akkor a lisszaboni szerződés 50. cikke értelmében két éven belül szűnnének meg a britek uniós jogai és kötelezettségei, de a felek ettől eltérhetnek, sőt, a kilépési folyamat ugyanúgy megállítható, mint például Izland esetében a belépési.
„Az előttünk álló négy hónap arra lehet jó, hogy az uniós országok közös álláspontot alakítsanak ki, ami azért is fontos, mert el kell dönteni mit akarunk,
Nagy-Britannia ugyanis lehet olyan partnere az EU-nak, mint Grúzia, de olyan is, mint Norvégia”
– vázolta a dilemmát újságíróknak (köztük az Origo tudósítójának) egy magas rangú európai bizottsági illetékes.
Az is megjegyezte viszont, hogy ez nem lesz egyszerű, mert minden ország máshogy viszonyul a britekhez: Magyarországnak például az ott munkát vállaló tízezrek miatt fontos, vagyis ha nem akarjuk, hogy csorbuljanak a jogaik, akkor
Budapest a szorosabb (a norvég mintájú) EU–brit együttműködésben érdekelt,
ami akár szembekerülhet másoknak a már hallható, Londont regulázni akaró attitűdjével.
A Bizottságot egyébként, folytatta, alaposan meglepte a népszavazás kimenetele, hiszen a mostanra lemondott brit biztos, Jonathan Hill mindvégig a bennmaradók győzelmének víziójával nyugtatta kollégáit. Emiatt Junckerék elvesztették a kezdeményezést abban, hogy ki tárgyaljon majd Londonnal: biztosai helyett Didier Seeuws belga diplomata kapta a feladatot.
Felmerült az is, hogy Nagy-Britanniában egy előrehozott választás tisztázhatná az erőviszonyokat, hiszen ha annak eredményeképp egy masszív bennmaradáspárti parlament alakulna – mint ahogy egyébként a jelenlegi is az –, az megnyugtatóan tisztázná az erőviszonyokat.
Erre azonban kicsi az esély, mivel momentán – az éppen romokban lévő Munkáspárt miatt – nem látszik életképes váltópárt, ráadásul a pártelnök, Jeremy Corbyn helyenként radikál balos krédójának nem a közös piac a vezérgondolata – nem is támogatta határozottan a bennmaradáspárti kampányt, emiatt most a fejét követelik.
„A népszavazás egy ébresztő volt, ami nem csak Nagy-Britanniáról, hanem arról is szól, hogy az Európai Bizottságnak számára eljött az idő, hogy
figyelembe vegye a tagállamok és az európai polgárok akaratát”
– fogalmazott a brexit lehetséges hatásaival kapcsolatban egy másik magas rangú magyar uniós illetékes, aki szerint az elmúlt időszaknak a radikálisokat helyzetbe hozó európai választásai megmutatták, hova vezet, ha Brüsszel elrugaszkodik a valóságtól.
Arról is beszélt: a 27-eknek meg kell mutatni, hogy képesek egységesek maradni, és itt az ideje, hogy a nyilvánvaló hibákat orvosolják. David Cameron mai brüsszeli hattyúdalából pedig ki kell, hogy derüljön: hogyan és miért történhetett mindez.