Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Manuel Valls a francia közszolgálati rádióban beszélt arról, hogy sem a terrorelhárítás, sem a titkosszolgálatok nem követtek el hibát annak az iszlamista férfinak a megfigyelésében, aki keddre virradóra a Párizstól ötven kilométerre fekvő Magnanville településen halálra késelt egy rendőrparancsnokot, majd túszul ejtette és megölte annak feleségét.
Manuel Valls elutasította a jobboldali ellenzék javaslatát, hogy a nyilvántartásba vett, de nem elítélt radikálisokat zárják el a hatóságok. A kormányfő szerint a megfigyelést és az elzárást veszélyes összekeverni, egy ilyen intézkedés pedig gyengítené a terrorizmus elleni harcot.
A francia kormányfő úgy fogalmazott, hogy folytatni kell a megkezdett munkát, egyre szorosabbra kell fűzni a hálót, továbbra is minden eszközt meg kell adni a rendőrségnek, a csendőrségnek és a titkosszolgálatoknak.
A miniszterelnök szerint további támadásokra kell számítani Európában. "Lesznek újabb támadások, mert egy olyan terrorszervezettel állunk szemben, amely Szíriában és Irakban visszaszorulóban van, és amely különböző formákban az országainkban lép fel, hogy félelmet keltsen és megossza" a lakosságot.
Más ártatlanok is életüket fogják veszíteni.
Nagyon nehéz ezt kimondani, és lehet azzal vádolni, hogy még nyugtalanabbá teszem a társadalmat, de sajnos, ez az igazság.
Ezzel egy generációnak együtt kell élnie"
- tette hozzá Manuel Valls, aki szerint Franciaországnak "legalább 10-20 évig" kell szembenéznie a terrorveszéllyel.
A rendőrgyilkosság elkövetőjét, a francia állampolgárságú Larossi Abballát hét társával együtt 2011-ben letartóztatták, mert iszlám harcosokat toborzott és közvetített Pakisztánba.
Terrorcselekmény előkészítésében való bűnrészesség miatt három év börtönbüntetésre ítélték,
ebből két és fél év volt letöltendő. Szabadulása óta - radikalizmusa miatt - a terrorelhárítók megfigyelése alatt állt, érintett volt egy szíriai dzsihadista hálózat elleni nyomozásban is, telefonját ezért lehallgatták, de a rendőrség nem észlelt arra utaló jeleket, hogy azonnali terrortámadásra vagy erőszakos cselekményekre készülne. Korábban köztörvényes bűncselekmények miatt is elítélték.
A labdarúgó Európa-bajnokságot kísérő zavargásokra is utalva a miniszterelnök arra kérte a legnagyobb francia szakszervezeti szövetséget, a CGT-t, hogy ne szervezzen több tüntetést Párizsba, ahol a tiltakozók közé keveredő rendbontók rendszeresen összecsapnak a rendőrökkel. A munkajogi reform elleni kilencedik országos tiltakozónapon, kedden a korábbiaknál több incidens történt a fővárosban. Több száz álarcos nekiment a rendőröknek, különböző tárgyakkal dobálta meg őket,
a felvonulás mentén kukák égtek, a randalírozók kirakatokat és egy gyerekkórház ablakait betörték, a rendőrök pedig könnygázzal és vízágyúval válaszoltak.
Az összecsapásokban 29 rendőr és 11 tüntető megsebesült, 58 embert előállítottak.
A miniszterelnök szerint a szakszervezetek biztonsági emberei kétértelműen viselkedtek a tüntetők közé keveredő rendbontókkal szemben. A rendőrség becslései szerint kedden "az átlagosnál sokkal több ultra" volt a tömegben, mintegy 700-800. Manuel Valls ismét megerősítette, hogy a kormány nem kívánja visszavonni a munkajogi reformot, amely miatt március eleje óta tartanak a sztrájkok és felvonulások. A labdarúgó Európa-bajnokság miatt óriási erőkkel utcán lévő rendőri erőknek három hónapja kell szembenézniük a tüntetők közé keveredő randalírozókkal, miközben a terrorfenyegetettség sem csökkent az országban.
