A békéről egyeztetne a kolumbiai kormány a gerillákkal

Cartagena, 2016. szeptember 27. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, Börge Brende norvég külügyminiszter, Raúl Castro kubai elnök, Mauricio Macri argentin elnök és Rodrigo Londono Echeverri (mozgalmi nevén Timoleon Jiménez vagy Timosenko), a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szélsőbaloldali gerillaszervezet parancsnoka (b-j) a kolumbiai kormány és a FARC közötti békeszerződés alkalmából tartott ünnepségen Cartagenában 2016. szeptember 26-án. A felek közel négyévi tárgyalás után 2016 augusztusában egyeztek meg a latin-amerikai ország több mint fél évszázados belső konfliktusának lezárásáról, és a FARC augusztus 29-én fegyverletételt hirdetett. (MTI/EPA/Mauricio Duenas Castaneda)

Az előzetes egyeztetések után várhatóan szombaton kitűzik a kolumbiai kormány és az ELN gerillacsoport közötti béketárgyalások kezdési időpontját. A FARC után ugyanis a másik aktív lázadócsoporttal, az ELN-nel is békét kötne a kormány.

A kolumbiai kormány és a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nevű gerillaszervezet pénteken Ecuadorban találkozott, hogy felvegye a kapcsolatot a béketárgyalások kezdetéről szóló szombati egyeztetések előtt. Az ELN "pozitívként" jellemezte a találkozót.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, Börge Brende norvég külügyminiszter, Raúl Castro kubai elnök, Mauricio Macri argentin elnök és Rodrigo Londono Echeverri, a FARC parancsnoka a kolumbiai kormány és a FARC közötti békeszerződés alkalmából tartott ünnepségen Forrás: MTI/EPA/EFE/Mauricio Duenas Castaneda

A hivatalos béketárgyalásokat október 27-e óta halogatják. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a párbeszéd elindítását Odín Sánchez, a lázadók által áprilisban túszul ejtett ex-képviselő szabadon engedéséhez kötötte. Az ELN saját részéről két gerillájának kért kegyelmet.

A szombati megbeszélésen a várakozások szerint kitűzik majd a béketárgyalások kezdési időpontját.

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) után az ország második legnagyobb gerillaszervezetének számító ELN becslések szerint 1500-2000 harcossal rendelkezik.

A FARC gerilláival kötött béke óta az ELN az egyetlen aktív lázadócsoport a latin-amerikai országban,

amely 1964 óta folytat fegyveres harcot a bogotái kormány ellen. A kolumbiai polgárháborúban 260 ezren vesztették életüket, 60 ezren eltűntek és 6,9 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat.