Vasárnap előválasztáson döntenek a francia Szocialista Pártban arról, hogy kit állítanak elnökjelöltnek az április voksolásra. A legutolsó felmérések szerint
a győztesnek esélye sem lesz arra, hogy legalább a második fordulóba bejusson
a tavaszi megméretésen. A mostani, kétfordulós előválasztáson heten próbálják megszerezni az elnökjelöltséget. A választók túlnyomó többsége egyértelműen a szocialistákat hibáztatja az elmúlt öt év sikertelenségéért, és Francois Hollande elnök történelmi mélységben lévő népszerűsége sem segíti a szocialistákat.
Három nappal a francia baloldal államfőjelölt-állító választásának első fordulója előtt a jelöltek harmadik, utolsó, csütörtök esti televíziós vitájában a nézők 29 százaléka a Szocialista Párt baloldalához tartozó, Benoit Hamon volt oktatási minisztert találta a meggyőzőbbnek Arnaud Montebourg volt gazdasági miniszternél (28 százalék) és Manuel Valls volt miniszterelnöknél (21 százalék). A baloldali szimpatizánsok körében is Hamon lett a győztes 34 százalékkal, Valls került a második helyre 24 százalékkal, míg Montebourg-ra 23 százalék szavazott.
A közel háromórás vita feszültebb pillanatai a felmérések szerint egyre népszerűbb Hamon és az általa javasolt általános alapjövedelem bevezetése elleni támadások voltak a hat rivális részéről, akik
a hatalmas költségek miatt megvalósíthatatlannak tartják az ötletet.
Abban viszont mind a hét jelölt egyetértett, hogy Európában a jelenleginél nagyobb gazdasági protekcionizmusra van szükség.
"Jelenleg csak Európa nem határozza meg, hogy mit akar megvédeni" - hangsúlyozta az új baloldalt képviselő Hamon. A 39 éves politikus, aki a baloldali előválasztás meglepetésembere, "zsilipeket helyezne el az Európai Unió határaira, amelyek szabályoznák az európai piacra való belépés feltételeit". A leginkább protekcionista szabályozást továbbra is Montebourg javasolta, akinek már miniszterként is a "Made in France" volt a jelszava. A politikus a közbeszerzések nyolcvan százalékát a francia kis- és középvállalkozásoknak tartaná fenn.
Az Opinionway legutolsó felmérése szerint Valls nyerheti meg 37 százalékkal az előválasztás első fordulóját Hamon előtt, aki a szavazatok 28 százalékára számíthat. Négy százalékkal maradhat le mögötte Montebourg volt gazdasági miniszter, aki az első két vitában a legmeggyőzőbbnek bizonyult a nézők körében végzett felmérések szerint. Akár Montebourg, akár Hamon jut be Valls mellett a január 29-i második fordulóba,
a volt miniszterelnök nagyon szoros eredménnyel győzhet.
Mindkét esetben Valls 51 százalékot érhet el a második fordulóban, a politikailag tőle balra álló volt miniszterek pedig 49 százalékot kaphatnak.
A szocialisták közül bárki is kerül ki győztesen, az elnökválasztás első fordulójában nem tud 10 százaléknál jelentősebb támogatást szerezni, és nincs esélye arra, hogy érdemben beleszóljon az elnökválasztási versenybe. Ha Valls nyeri a előválasztást, az első fordulóban 9-10 százalékra számíthat, a tőle balra álló Hamonnak és Montebourg-nak pedig hónapok óta 7 százalékos támogatottságot jeleznek a felmérések. A radikális baloldali jelölt, Jean-Luc Mélenchon támogatottsága 13-15 százalékon áll attól függően, hogy ki lesz a szocialisták jelöltje.
Az elmúlt hetekben a függetlenként induló Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat korábbi gazdasági minisztere viszont látványosan előretört.
Kampányrendezvényei többezres tömegeket vonzanak,
egyre több ismert személyiség támogatja nyilvánosan. Amikor november végén bejelentette elnökjelöltségét, a felmérések 10-11 százalékot jeleztek neki előre az első fordulóban.
Jelenleg 17-19 százalékon áll, s ha Montebourg vagy Hamon nyeri meg a baloldali előválasztást, Macron támogatottsága a jelenlegi tendencia alapján azonnal 3-4 százalékot nőhet. A centrumból kampányoló volt gazdasági miniszter egyelőre minden oldalról, jobbról, balról és a Nemzeti Front táborából is sikeresen állít maga mellé választókat.
A 39 éves Emmanuel Macron, az egykori bankár a teljes politikai ismeretlenségből került a francia média középpontjába. A volt gazdasági miniszter tavaly márciusban saját politikai mozgalmat indított, s amerikai típusú kampányával lassan, de folyamatosan állítja maga mögé a szavazókat. A "Macron-mánia" egyelőre nemhogy visszaesne, ahogy azt az elemzők előzetesen gondolták, hanem egyre erősödik. Macron magát a pártok felett álló,
a rendszerrel szembeni jelöltként tünteti fel,
jóllehet a francia elitből érkezett.
Ügyesen ébreszt nosztalgiát a reformpárti baloldalban anélkül, hogy támadná a népszerűtlen szocialista kormányzatot. Úgy hódítja meg a centrista választókat, hogy a centrista politikusokkal nem ül tárgyalóasztalhoz. A liberális üzleti körök és a külvárosi munkanélküli fiatalság is Macron mellett tette le a voksát anélkül, hogy radikális fordulatot hirdetett volna meg.
Alain Duhamel politikai elemző szerint Macron a baloldal számára tragédia, a centrum számára katasztrófa, a jobboldal számára veszély, a Nemzeti Front számára provokáció, a radikális baloldal pedig elavultnak hat Macron mellett. Francois Fillon konzervatív jelölt tanácstalanul figyeli, ahogy az övéhez hasonló liberális gazdasági programmal Macron a riválisává nőtte ki magát. Marine Le Pen pedig láthatóan tudatában van annak, hogy már nem kizárólag ő testesíti meg a jelenlegi pártrendszer elutasítását.
Az új hangot már nemcsak Marine Le Pen, hanem Macron is jelenti. Mindenesetre, a májusi elnökválasztás első fordulóját a mostani felmérések többsége szerint Marine Le Pen nyeri, a második fordulót Nicolas Sarkozy egykori miniszterelnöke, Francois Fillon.
A baloldali előválasztáson bármely választásra jogosult francia állampolgár részt vehet, ha aláír egy nyilatkozatot arról, hogy osztja a baloldali értékeket, és befizet a szocialisták pártkasszájába 1 eurót. A Szocialista Párt 7500 választókerületet jelölt ki országszerte, és jelentős részvételben reménykedik a jobboldal novemberi előválasztásához hasonlóan, amelyen 4,7 millióan vettek részt.