Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alig egy hónapja alakíthatott kormánykoalíciót Sorin Grindeanu vezetésével, azonban az új kormány megalakulása nem ment zökkenőmentesen.
Első kormányfő-jelöltjük Seil Shhaideh egykori fejlesztési miniszter volt. Liviu Dragnea, a képviselőház és a PSD elnöke figyelmeztette Klaus Johannis román államfőt, hogy Shhaideh az egyedüli javaslatuk a posztra, és ha nem fogadja el a, akkor legközelebb már az alkotmánybíróságon folytathatják a jelölési vitát.
Figyelembe vettem a pró és kontra érveket egyaránt, és arra a következtetésre jutottam, hogy nem fogadom el a javaslatot. Felkérem a PSD és az ALDE alkotta koalíciót, hogy álljon elő új javaslattal"
– mondta Klaus Johannis román állmfő.
Johannis nem indokolta a kifogását Shhaidehhel szemben, sokan azonban azt pedzegették, hogy az államfő a jelölt nemzetbiztonsági ellenőrzése miatt nem adott kormányalakítási megbízást.
A kormányalakítási tárgyalásokon a Népi Mozgalom Pártja (PMP) elnökeként Traian Băsescu volt államfő többször is felhívta a figyelmet arra, hogy Shhaideh szíriai férje húsz évig a damaszkuszi mezőgazdasági minisztériumban dolgozott. Băsescu azonban nem fejtette ki, hogy ennek mi köze lehet a jelölt személyéhez.
A muszlim politikus 2015 májusától fél évig vezette a fejlesztési tárcát, miután elődje, Liviu Dragnea lemondott a tárca éléről. Shhaideh a megbukott kormányfő-jelöltsége ellenére is fontos pozíciót kaphatott: a kormány regionális fejlesztéssel, közigazgatással és európai alapokkal foglalkozó miniszterelnök-helyettese lett.
Shhaideh után Sorin Grindeanu lett az új kormányfő-jelölt, aki korábban Temesvár alpolgármestere is volt.
Dragnea az ország stabilitására hivatkozva azt mondta, hogy immár a koalíció második és egyben utolsó miniszterelnök-jelöltjét javasolja.
Az államfő ezúttal elfogadta a miniszterelnök személyét. A kormánykoalíciót a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és más kisebbségek képviselői is támogatták. A kormányfő-jelölt a kormányprogram ismertetésekor bejelentette a normális Románia programját.
Grindeanu azt mondta, hogy Romániát olyan országgá teszik, ahol a fiatalok nem vándorolnak el. A miniszterelnök kifejtette, hogy a gazdasági növekedésnek csak úgy van értelme, ha az a polgárok életszínvonalában is megmutatkozik, és nemcsak a befektetők hasznát gyarapítja.
Az új kormány huszonhét miniszterből állt össze, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége pedig négy miniszteri tárcát kapott. A liberálisok adják többek között a második miniszterelnök-helyettest, a külügyminisztert, az energiaügyi minisztert és a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert is.
Az erdélyi magyar sajtó a kinevezett miniszterek kapcsán nemigazán lett a szociálliberális kormánykoalíció híve.
(...) mintha nem rátermettségük, hanem Liviu Dragnea pártelnök iránti hűségük mértéke szerint választották volna ki"
– írja a Maszol.ro a miniszterek kinevezéséről, továbbá az oldal azt is írja, hogy a kormányprogram inkább hasonlít egy kívánságlistához, mintsem egy megalapozott gazdaság- és társadalomfejlesztési tervhez.
A Maszol szerint az RMDSZ-nek nem volt jobb választása, mint megszavazni a Grindeanu-kormányt.
Fontos az RMDSZ-nek a felajánlott művelődési minisztériumi államtitkári tisztség is, ha a szövetség jobban tud élni vele, mint az utóbbi években az oktatási tárcával"
– írja a Maszol.ro.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azt mondta, hogy ha a kormány komolyan gondolja a normális ország programját, ahhoz szükséges az etnikumok közötti bizalom helyreállítása is.
A kormányról szóló bizalmi szavazáson is elmondtam, hogy a kisebbségi jogok szavatolása, a nyelvi jogok biztosítása, a nyelvi charta alkalmazása, az oktatás és a restitúció mind fontos eleme annak, hogy a romániai társadalomban a bizalom szintje nőjön. Ha azonban mindez nem működik, akkor felmondjuk az együttműködést. Volt már erre is példa"
– nyilatkozta Kelemen a Kronika.ro-nak.
Az RMDSZ a jelenlegi az oktatási minisztériumban, illetve az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalban is képviselheti az erdélyi magyarság érdekeit.
A Grindeanu-kormány első intézkedései között egy sürgősségi rendelettel módosította a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyvet.
Ennek értelmében nem indítható büntetőjogi eljárás a hivatali visszaélések esetén, kivéve, ha az okozott kár eléri a kétszázezer lejt, ami körülbelül tizennégy millió forintnak felel meg.
Másnap a román közlönyben közzétették a módosítást, a hír hallattán pedig óriási tüntetéssorozat indult el Románia-szerte.
Bukarestben mintegy negyedmillió ember vonult ki az utcára, illetve húsz vidéki városban többtízezrek demonstráltak a kormány ellen.
Dragnea azt mondta, hogy a szocialisták tisztességes úton nyerték meg a választásokat, ezért a kormány legitim módon gyakorolja hatalmát. A baloldali politikus szerint a tüntetésekkel csupán a jogrend destabilizálását akarják elérni.
Dragnea reményét fejezte ki, hogy a belügyminisztérium és az ügyészség kinyomozza, hogy ki tervelte ki, szervezte meg és fizette meg a szerinte erőszakos akciókat a bukaresti tüntetések során. A PSD elnöke egyúttal Klaus Johannis államfőt vádolta meg a rendbontások érzelmi felelősének.
Liviu Dragnea szocialista pártelnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök kiállt a kormányrendelet mellett. Dragnea szerint a kormányrendelet nem szünteti meg az ő folyamatban levő perét, mivel az ellene felhozott egyik vád megmarad.
Liviu Dragnea és felesége ellen 2016 nyarán emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) visszaélésre és okirat-hamisításra való felbujtás miatt.
A DNA szerint a politikus felesége, Bombonica Prodana a Teleorman megyei gyermekvédelmi hatóság vezetőjeként elnézte, hogy két beosztottja hosszú időn keresztül nem járt be a munkahelyére, azonban felvehették a fizetésüket. Ebben az időszakban Dragnea volt a megyei közgyűlés elnöke, aki DNA szerint utasította a gyermekvédelmi hatóság vezetőit, hogy az összesen kilencvenezer lejes kár ne derüljön ki.
A szocialista politikusnak azonban nem ez volt az első botránya: először a Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazáson elkövetett csalások miatt indítottak ellene eljárást. A DNA választási csalás megszervezése és befolyással üzérkedés vádjával állította bíróság elé a politikust.
Hiába hatálytalanította a szociálliberális kormány egy újabb sürgősségi rendeletben a vitatott intézkedését a hétvégén, még mindig többszázezren tüntetnek egész Románia területén. A tudósításokban általában megjegyezték, hogy
a rendszerváltozás óta nem voltak ekkora tüntetések Romániában.
Grindeanu arra a televíziós kérdésre, miszerint benyújtja-e a lemondását a tüntető tömeg hatására azt mondta, ideje visszatérni a demokrácia játékszabályaihoz, amely szerint egy kormányt csak bizalmatlansági indítvánnyal lehet meneszteni.
Az egyetlen módszer a kormány félreállítására a bizalmatlansági indítvány. A másik módszer, amely azt feltételezné, hogy én lemondjak tisztségemről, nem jön számításba, mert én nem mondok le"
– nyilatkozta a szocialista miniszterelnök.
Bulgáriában szintén tüntetők vonultak ki az utcákra, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a romániai megmozdulásokkal. Több szófiai tüntető is azt mondta, hogy 1989-ben is demonstráltak szolidaritásból a bulgáriai román nagykövetség előtt, amikor Ceausescu diktatúrája ellen álltak ki a románok – írja a Balkan Insight.
