A tárgyalás a szlovák és a magyar beadvány ismertetésével kezdődött. A felperesek 2015 decemberében fordultak a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
"Nyilvánvalóan alkalmatlan" volt a bevándorlási válság kezelésére a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus, amelynek megsemmisítése érdekében Magyarország és Szlovákia az Európai Unió Bíróságához fordult - érvelt a kvótaper szerdai tárgyalásán a magyar kormány képviselője.
Fehér Miklós Zoltán, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője elmondta, a kötelező kvóták alkalmatlanságát az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át az uniós tagországok között.
Kijelentette, az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony megoldást találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések "erőltetése" fontosabb lett, mint a tényleges megoldás.
Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja - hangsúlyozta Fehér Miklós Zoltán.