A tét nagy, érzi ezt az USA, Irán és Oroszország is, akik már felállították hadseregeiket és szervezik szövetségeseiket a szíriai fronton - részletezte az esetleges forgatókönyveket a The New York Times.
A kérdés az, hogy a szíriai rezsimnek sikerül-e kiterjesztenie uralmát egészen a keleti határokig? Mi lesz a szíriai-iraki határon húzódó sivataggal? A senki földje lesz, vagy
orosz, iráni, esetleg amerikai fennhatóság alá kerül?
Szíria központjától keletre az oroszok és irániak által is támogatott Aszad elnök serege állt fel, a jordániai határtól északra pedig az Iszlám Állam katonái, akiknek az iraki határnál lévő helyőrségét folyamatosan bombázzák az amerikaiak.
Miután Rakka egyes részeit sikeresen elfoglalták a mérsékelt felkelők, szakértők arra számítanak, hogy az
Iszlám Állam harcosai a szíriai Deir ez-Zór tartományig menekülnek
majd. Ez több szempontból is problémás, leginkább azért, mert a tartományt kurd milíciák vezetik.
Irakban is mozgásnak indultak az Irán által támogatott síita milíciák, egészen a szíriai határig húzódtak.
A mozgolódások tovább dagaszthatják a problémát az USA, Irán és Oroszország között. A csütörtöki dróntámadás is arra enged következtetni, hogy
Irán kész megütközni
szíriai földön Amerikával: egy amerikai pilóta lelőtt egy iráni drónt, amely az amerikaiak oldalán harcoló szíriai katonákat és a légierőt támadta.
A növekvő feszültség tükrében kérdéses, Oroszország vajon támogatja-e Iránt, és ha igen, milyen eszközökkel járul hozzá az USA elleni összecsapásokhoz? Sőt, hogyan hat az Iszlám Állam elleni harcra, ha az elvileg közös célért harcoló három ország egymással van elfoglalva, nem pedig a terroristákkal?
Aszad szerint Szíria függetlensége döntő jelentőségű, az ország egészét viszont orosz és iráni támogatás nélkül nem tudja visszaszerezni. A többnyire a dzsihadisták ellen harcoló kurd milíciáknak eddig nem igazán kellett állást foglalniuk, de ha a hatalmak szembekerülnek egymással, mindenképpen választaniuk kell, melyik oldalon állnak.