Sok elemző gondolkodott azon, hogy Macron múltjából melyik énje lesz a meghatározóbb. Az egykori Rotschild-bankár vagy a bukott szocialista gazdasági miniszter cselekedeteit lehet majd inkább felfedezni egy-egy döntésében. Nyilvánvalóan mind a kettő, meg persze nem is lehet így leegyszerűsíteni egy-egy elnöki döntést, de ami biztos: a gazdasági racionalitás álarcában gátlástalan bank- és bankártámogató törvényt készít elő miniszterelnöke.
A kormányzat (hivatalos) célja az, hogy „pénzügy-barátibbá” tegye Franciaországot - írja a Reuters. Phillipe
azt akarja elérni, hogy a bankok magasabb béreket tudjanak fizetni, kevesebb adót fizetve, és hogy enyhítse a szabályozások szigorát.
Ennek érdekében eltörölné a banki fizetésekre vonatkozó legmagasabb adósávot, mégsem vezetné be a részvénykereskedésre vonatkozó adót és előírná, hogy a végkielégítésekbe ne számítsanak be a bónuszok.
Egy hétvégi üzleti konferencián Dél-Franciaországban a résztvevők úgy vélekedtek, hogy Emmanuel Macron májusi győzelme egyik napról a másikra megváltoztatta a lehetőségeiket.
A kormány nyilvánvalóan azt akarja, hogy Franciaország pénzügy-barát legyen”
- mondta Jean Frederic de Leusse, az UBS France vezetője, aki azt is hozzátette, ez éles ellentétben áll Francois Hollande nézeteivel, aki egyszer deklarálta, hogy a pénzügyi rendszer az ellensége. Az UBS történelmileg sokkal inkább kapcsolódik Frankfurthoz, de Leusse azonban mégis azt mondta, még nem döntöttek, semmit sem zárnak ki.
A Deutsche Asset Management vezetője, Nicolas Moreau azt mondta, Philippe csomagja jó irányba tett lépés, de Párizsnak még sok tennivalója van. „Frankfurtnak hatalmas előnye van, ők már számtalan döntést meghoztak” - mondta.
Franciaországban magasak az adók és szigorúak a munkaügyi szabályok. Ezek megváltoztatása is nehézséget okoz, de ha még sikerül is, a résztvevők szerint még mindig el kell nyerni a bankszektor bizalmát. „A legfőbb gát pszichológiai. Ez azt jelenti, hogy a partnereinket meg kell győzni arról, hogy
Franciaország komolyan fejleszteni akarja a gazdaságát és vonzani a pénzügyi szolgáltatásokat”
- mondta a Generali France vezetője, Eric Lombard.
Ráadásul Párizs nemcsak Frankfurttal versenyez, hanem a kisebb riválisokkal, Amszterdammal, Dublinnal, Luxembourggal, amelyek különböző részterületeken nyújtanak kedvezményeket. Frankfurtban van az eurózóna bankfelügyeleti rendszere, de Amszterdamban és Dublinban is Londonhoz hasonló üzleti kultúra kezd kialakulni - írja a Reuters.
Eddig csak az HSBC jelentette be, hogy Londonból Párizsba telepít munkahelyeket, ők ezer álláshely áttelepítéséről döntöttek. De az HSBC egyébként is erősen jelen van Franciaországban, ez még Nicolas Sarkozy elnöksége idején kezdődött.
A Banque de France korábbi kormányzója, Christian Noyer feladata, hogy Párizsba csábítsa a külföldi pénzügyi cégeket.
Noyer azt mondta, attól, hogy a bankok Frankfurtban kérnek működései engedélyt, még nem következik, hogy odaköltöztetik az álláshelyek többségét is. Vagyis, ő maga is elismerte, hogy ez azért elég nehéz feladat lesz. Nehéz elképzelni, hogy a frankfurti engedélykérés után tömegével vonulnának át Párizsba a bankok.
Macron úgy látszik, csak a migránskérdésben képvisel hagyományosan baloldali álláspontot. A bankokat segítő, példátlan kedvezmények inkább egy ultraliberális elnök képét rajzolják meg.
És akkor még nem is beszéltünk a francia munkatörvénykönyv megváltoztatásáról, ami a héten fog valószínűleg eldőlni, és a hírek szerint nem éppen a munkavállalók javára fognak változtatni rajta. Például a betegség utáni térítést is szigorítani fogják, ami súlyosan érinti a dolgozókat. Az külön érdekesség, hogy az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet Macron olyan minisztere nyújtja be (Muriel Pénicaud munkaügyi miniszternő), aki korrupciós ügybe keveredett.