Az észak-koreai vezető országa rakétaerőinek főhadiszállásán tett hétfői látogatásakor ugyanakkor aláhúzta, kész elrendelni a támadást, s úgy fogalmazott, hogy
az Egyesült Államok már érzi a "hurkot a nyaka körül", amit saját háborús csörtéje váltott ki.
Hangsúlyozta: a Koreai-félszigeten kialakult feszültségek tükrében, az amerikaiak "józanul mérlegeljék mit nyerhetnek és mit veszthetnek".
Az Egyesült Államoknak, amely elsőként telepített nukleáris fegyvereket Észak-Korea közelébe, elsőként kell meghoznia a helyes döntést, és tettekkel igazolnia, hogy enyhíteni szeretne a Koreai-félszigeten kialakult feszültségeken, illetve el akar kerülni egy veszélyes katonai összecsapást - hangoztatta Kim Dzsongun. Egyben azt is követelte, hogy Washington hagyjon fel az "arrogáns provokációkkal" és az "egyoldalú követelésekkel".
Tárgyalna az USA
Az Egyesült Államoknak nem áll szándékában rendszerváltozást előidézni Észak-Koreában - állította közös véleménycikkében James Mattis amerikai védelmi miniszter és Rex Tillerson, az amerikai diplomácia vezetője.
James Mattis és Rex Tillerson álláspontját a The Wall Street Journal című napilap jelentette meg hétfőn.
A két miniszter hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak "nem áll érdekében a rendszerváltozás, vagy Korea felgyorsított újraegyesítése, és Washington "nem keres semmiféle ürügyet arra, hogy csapatokat állomásoztasson a demilitarizált övezettől északra". Mattis és Tillerson leszögezte: országuk nem akar semmi rosszat tenni az észak-koreai népnek, amely szerintük "már eddig is sokat szenvedett, s amelyet nem szabad összekeverni az ellenséges phenjani rezsimmel".
James Mattis amerikai védelmi miniszter arra figyelmeztette hétfőn Észak-Koreát, hogy amennyiben rakétát indít az Egyesült Államok ellen, a konfliktus háborúvá szélesedhet. Észak-Korea a múlt héten jelentette be, hogy fontolgatja négy ballisztikusrakéta indítását Guam irányába.
Az Egyesült Államok tárgyalni akar Phenjannal, de - tekintettel Észak-Korea tárgyalásokon hosszú idő óta tanúsított tisztességtelenségére és a nemzetközi egyezmények ismételt megsértésére,
"az észak-koreai rezsimen a sor, hogy jelezze óhaját a jóhiszemű tárgyalásokra"
- hangsúlyozta James Mattis és Rex Tillerson. Hozzátéve, hogy e szándékra komoly jelzés lenne a provokatív fenyegetések, nukleáris kísérletek, rakéta-felbocsátások és más fegyverkísérletek azonnali beszüntetése.
Dél-Korea nem akar háborút
Nem lehet katonai akció a Koreai-félszigeten Szöul beleegyezése nélkül, ugyanakkor a dél-koreai vezetés mindent el fog követni, hogy megakadályozzon egy háborút - jelentette ki kedden Mun Dzse In dél-koreai elnök.
A Koreai-félszigeten csak Szöul dönthet katonai akcióról, más pedig nem határozhat ilyesmiről Dél-Korea hozzájárulása nélkül - hangsúlyozta Mun Dzse In televízióban közvetített beszédében, amelyet országának az 1910 és 1945 közötti japán uralom alól történt felszabadításának 72. évfordulója alkalmából mondott. A dél-koreai kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy
minden eszközzel elejét vegye egy háborúnak
- ígérte.
Mun Dzse In ugyanakkor arra sürgette országa északi szomszédját, hogy térjen vissza a tárgyalósztalhoz. Hangsúlyozta: a Phenjan elleni büntetőintézkedések egyedüli célja, hogy párbeszédre bírják a kommunista állam vezetését.
Az észak-koreai kormányhoz fordulva Mun Dzse In kiemelte: nemzetközi együttműködés és együttélés hiányában a gazdasági fejlődés lehetetlen. Úgy fogalmazott, hogy sötét jövő és nemzetközi izoláció várja Phenjant, amennyiben nem tér le eddigi útjáról.
A dél-koreai vezető szerint Phenjan nukleáris programjának befagyasztása jelenthetné az észak-koreai válság megoldásának kezdetét. Mun Dzse In leszögezte: a rendezés csakis békés eszközökkel érhető el. Hozzátette: a szöuli és a washingtoni vezetés e tekintetben ugyanazon az állásponton van.