A politikus szerint az iraki kurdok tárgyalásokat kezdeményeznek a síita vezetésű bagdadi kormányzattal, hogy végrehajtsák a referendum várható, függetlenséget támogató eredményét, még akkor is, ha ez két vagy több évet venne igénybe.
Sosem fogunk visszatérni a kudarcot vallott partnerséghez Bagdaddal
- hangoztatta Barzani. Elmondta:
Irak egy teokratikus felekezeti állammá vált, nem pedig demokráciává, ahogy abban Szaddám Huszein iraki diktátor 2003-as bukását követően reménykedtek.
A kurd vezető hozzátette:
Minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy megállapodásra jussunk Bagdaddal és a nemzetközi közösséggel. Az iraki vezetés nem ismert el minket, ezzel kényszerítve minket erre a lépésre.
Barzani azt is hangsúlyozta:
Nem bűncselekmény, ha hétfőn a kurdisztániakat megkérdezik arról, milyen jövőt akarnak maguknak.
Barzani szerint harcosaik,
a kurd pesmergák továbbra is készek kíváló együttműködését folytatni az iraki hadsereggel.
Barzani emellett igyekezett eloszlatni Irak szomszédjainak, Törökországnak és Iránnak az aggályait, miszerint a referendum felboríthatja a térségbéli egyensúlyt. Ezzel összefüggésben
ígéretet tett, hogy nem kívánja a térség határait újrarajzolni, s megfogadta a nemzetközi határokra vonatkozó szabályok betartását.
Egyedül a függetlenség jutalmazhatja mártírjainkat
- mondta Barzani, emlékeztetve a nemzetközi közösséget a kurdok szerepére az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcára. "Csak függetlenséggel biztosíthatjuk jövőnket" - tette hozzá.
Szeptember 25-én tartanak népszavazást az autonóm Kurdisztán régióban és a kurdok ellenőrzése alatt álló vitatott területeken, a többi között az olajban gazdag Kirkukban, amelyek feletti befolyásért erős a versengés Bagdad és Erbíl között. A külföldön élő iraki kurdok már szombattól leadhatták elektronikus úton voksukat.
Irak mellett Törökország és Irán, de Szíria is ellenzi az iraki kurdok függetlenné válását.
Ismételten hangoztatták, nem fogják engedni, hogy a kurdisztáni regionális kormány kikiáltsa a függetlenséget a belátható jövőben.