Az amerikai 38 North nevű amerikai-koreai intézet kedden közölte a föld alatti atomrobbanás okozta földrengésről készített legújabb számításokat. A nukleáris kísérletek átfogó tilalmáért küzdő nemzetközi szervezet és a norvég NORSAR intézet 5,8-ről
6,1-re módosította a földrengés erejét.
Ez azért lényeges, mert arra lehet következtetni, hogy a felrobbantott nukleáris fegyver ereje legalább tizenhatszorosa volt az 1945-ben Hirosimára ledobott atombombának.
Még vizsgálják, hogy valóban termonukleáris robbanás volt-e, mint azt Észak-Korea állította. Egyelőre egyetlen külföldi forrás sem erősítette meg, hogy hidrogénbombát robbantott volna Észak-Korea, de a szakértők a robbanás erejéből erre következtetnek.
A nukleáris biztonságért felelős dél-koreai bizottság szerdán közölte, hogy xenon-133-as radioaktív gázizotóp nyomait fedezte fel a légkörben, de ebből sem lehet pontosan megállapítani, mekkora lehetett a robbanás ereje.
A lakosságra és a környezetre nem jelent veszélyt
a radioaktív gáz megjelenése a légkörben.
A xenon a természetben elforduló színtelen, szagtalan nemesgáz, amelyet például ív- vagy villanólámpákban, lézerekben használnak. A sugárzó izotópjai azonban kizárólag mesterségesen állíthatók elő, és maghasadáskor is keletkeznek.
A dél-koreai légierő szerdán közölte, hogy először hajtott végre éleslövészetet a Taurus típusú nagy hatótávolságú lopakodó robotrepülőgépével, amely a koreai válság esetén erősíteni fogja a hadsereg képességét megelőző csapásmérésekre.
Az ENSZ BT hétfőn újabb egyhangú határozatban
további szankciókat szavazott meg
Észak-Korea ellen. A szankciók megtiltják az észak-koreai textilexportot, és felső határt szabnak a nyersolajimportnak. 2006 óta ez volt a kilencedik határozat, amelyet a világszervezet 15 tagú testülete egyhangúlag hozott meg, hogy megbüntesse az ázsiai kommunista diktatúrát nukleáris programjáért, rakétakísérleteiért és kísérleti robbantásaiért.
Az észak-koreai külügyminisztérium szerdai közleményében elutasította az újabb szankciókat.