Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Október 15-én új parlamentet választ Ausztria. Szakértők szerint a 2007 óta hatalmon lévő nagykoalíciónak (Osztrák Néppárt-Osztrák Szociáldemokrata Párt) biztosan nem lesz folytatása, de a hogyan továbbal kapcsolatban meglehetősen sok a kérdőjel. Előző cikkünkben bemutattuk, hogyan esett szét az 1990-es évektől kezdve az osztrák pártrendszer, hogyan erősödtek meg a korábban nem létező, vagy éppen marginális pártok, és hogyan jutottunk el a mostani helyzetig. Most megnézzük, mi lehet a választás kimenetele, és hogy milyen koalíció jöhet.
A bevándorlás foglalkoztatja az osztrákokat a legjobban
Míg a német nagypártok a választási kampány alatt tabuként kezelték a migrációt, addig Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt kancellárjelöltje ráérzett a téma valódi társadalmi jelentőségére. A Századvég Alapítványnak az egész Európai Unióra kiterjedő felmérése is egyértelműen alátámasztja, hogy az osztrákokat leginkább a bevándorlás és biztonság kérdése foglalkoztatja. Mindenekelőtt azonban vessünk egy pillantást arra, hogyan alakulnak Ausztriában az erőviszonyok.
Május 10-én a soha nem látott mélységben lévő Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke beadta a lemondását. Ronald Mitterlehner, aki egyben alkancellár is volt, felismerte, vezetésével a párt már nem tud megújulni, ráadásul hosszú ideje 20 százalék alatti támogatottságot jeleztek nekik a közvélemény-kutatók. Mitterlehner távozásában a párttagság elégedetlensége is szerepet játszott, mivel
ők is felismerték, hogy nagyon jó úton haladnak a teljes eljelentéktelenedés felé.
Ebben a pillanatban nagyon jól ismerte föl Sebastian Kurz külügyminiszter, hogy eljött az ő ideje. Május 14-én már meg is választották az ÖVP vezetőjének, és azonnal át is nevezte a pártot és a színvilágát is kicserélte. Az alakulat neve Sebastian Kurz listája – Az új néppárt lett, a korábbi fekete szín helyett pedig a világoskéket vették föl. Kurz megválasztása után azonnal felmondták a nagykoalíciót az SPÖ-vel, majd pedig döntöttek az előrehozott választás kiírása mellett.
A senki által nem várt politikai fordulat után az ÖVP népszerűsége kilőtt és a váltás óta 33-35 százalékon állnak. Az addig vezető Osztrák Szabadságpárt 25-27 százalékos támogatottságra esett vissza, míg az SPÖ is 25-27 százalékon mozog. Ezzel párhuzamosan a kispártok világában is jelentős mozgások indultak el. A 2013-ban története legjobb eredményét (12,42 százalék) elérő Zöldek kettészakadtak, így a mostani választáson
egy balliberális és egy szigorúbb menekültpolitikát hirdető zöld párt is indul.
Az, hogy közülük ki fog bejutni, vagy kimaradni, az majd csak vasárnap dől el. Bejutásra esélyes még a liberális NEOS is, de ők is a négy százalékos küszöb környékén ingáznak. Más pártnak nincs esélye a bejutásra.
A kampány hajrájában keveset beszélnek róla, de október 1-jén volt egy önkormányzati választás Burgenlandban. A voksolás eredményéből nem érdemes messzemenő következtetést levonni, mivel a települések helyi életéről döntöttek a választók, de ennek ellenére sokakat meglepett az eredmény. A várakozások, az országos felméréssekkel összhangban az volt, hogy az ÖVP szerezheti meg a legtöbb voksot, vagy legalábbis partiban lesz a tartományban domináns pozícióban lévő SPÖ-vel.
Ezzel szemben az SPÖ több mint három százalékpontot vert az ÖVP-re. Fontos megjegyezni, hogy a legutóbbi önkormányzati választáshoz képest mind a két nagy párt veszített szavazókat, miközben
az FPÖ négy százalékról 6,3 százalékra jött föl a keleti tartományban.
A közvélemény-kutatók a tavalyi osztrák elnökválasztáson alaposan alulmérték az FPÖ jelöltjének támogatottságát. Burgenlandban sem számítottak ilyen jó eredményre, így nagy kérdés, hogy országosan nem történik-e meglepetés.
A választások előtt természetesen javában folynak a koalíciós találgatások. Elemzők szerint szinte bizonyos, hogy vége szakad az SPÖ és az ÖVP által alkotott nagykoalíciónak, és Ausztriát egy új „páros”, új kancellár egy új politika jegyében irányítja majd. A legutolsó közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy a legnépszerűbb párt az eddigi kisebbik koalíciós partner, a Sebastian Kurz külügyminiszter vezette konzervatív néppárt, amely támogatottságának fokozatos erősödését mindenekelőtt a menekültügyben képviselt, a befogadások szigorú korlátozását hangsúlyozó politikájának köszönheti.
Elsősorban a néppárt nyomására fogadta el az azóta lemondott Werner Faymann kancellár által vezetett kormány a befogadható menekültek számának „plafonját”, Kurz szerint mindenekelőtt azért, hogy Ausztria ne szembesüljön elviselhetetlen terhekkel. A párt támogatottsága elválaszthatatlan a 31 éves pártelnök-külügyminiszter népszerűségétől,
Sebastian Kurz a legtöbb felmérés szerint Ausztria legkedveltebb politikusa,
ha a kancellárt közvetlenül választanák, minden bizonnyal nagy fölénnyel nyerne.
A felmérések szerint a tényleges vetélkedés a második helyért folyik a nagy hagyományokkal rendelkező, a hivatalban lévő Christian Kern kancellár által vezetett szociáldemokraták és a radikális jobboldali, erősen populistának tartott ellenzéki FPÖ között. Az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache az elmúlt években az osztrák politikusok közül a legkeményebb bevándorlásellenes hangot ütötte meg. A nagykoalíció válsága nyomán a népszerűségi listát sokáig a szabadságpárt vezette, Kurz pártelnökké választása után azonban ugrásszerűen megnőtt a konzervatív néppárt támogatottsága.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt árnyéka régi önmagának. A párt az elmúlt években egy sor tartományi, illetve helyi választást és
ezzel párhuzamosan több mint egymillió szavazót vesztett.
A választópolgárok mindenekelőtt az SPÖ-t tették felelőssé a bevándorlás okozta gondokért, és a párt adós maradt szociális, illetve jóléti programjainak megvalósításával.
A szociáldemokratáknak rendkívüli módon ártott a kampány legnagyobb, a közelmúltban kirobbant botránya, amelynek nyomán az SPÖ-t a riválisok „piszkos kampány” folytatásával vádolták. Osztrák lapok ugyanis megtudták, hogy a szociáldemokrata párt korábbi stratégiai és politikai kampánytanácsadója, az Izraelben még augusztusban pénzmosás gyanújával letartóztatott Tal Silberstein áll azon Facebook-oldalak mögött, amelyeken Kurzot és pártját,
a néppártot akarták a legkülönbözőbb, köztük rasszista és antiszemita rágalmakkal befeketíteni.
Ennek kapcsán a szociáldemokrata pártelnök-kancellárt, Christian Kernt is élesen bírálták, többek között azzal vádolták őt és pártját, hogy jelentős, mintegy félmillió eurós pénzügyi támogatást nyújtottak a Silberstein által irányított lejárató kampányhoz. Kern ezt cáfolta, szavai szerint nem volt tudomása minderről, azt azonban a szociáldemokraták elismerték: a párton belül voltak olyanok, akik tudtak a „piszkos kampányról”. A közvélemény-kutatások most azt vetítik előre, hogy a szabadságpárt megelőzi a szociáldemokratákat, fölénye azonban hibahatáron belül van. Ezen kívül igen magas a bizonytalanok száma, így a második, illetve harmadik hely sorsa a leginkább nyitott.
Mindez jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy a tízéves nagykoalíciós kormányzás után milyen kormánya lesz Ausztriának. Ilyen körülmények között a radikális jobboldali szabadságpárt, illetve vezetője, Heinz-Christian Strache „királycsináló” lehet, pártjának közreműködése nélkül csakis a nagykoalíció folytatásának lenne esélye, csak éppen fordított „felállásban”, azaz a konzervatívok vezetésével. Ennek azonban csekély a valószínűsége, különös tekintettel a pártok támogatottságára, illetve arra is, hogy a vasárnapi előrehozott választásokat éppen a hivatalban lévő nagykoalíció súlyos válsága miatt írták ki.
Elemzők ilyen körülményekkel a legnagyobb esélyt a néppárt és a szabadságpárt koalíciójának adják, utalva arra is, hogy a két párt álláspontja egy sor kérdésben - mindenekelőtt a menekültpolitikai szigorítások tekintetében - közel áll egymáshoz. De nem zárható ki a szociáldemokraták és a szabadságpárt esetleges szövetsége sem, a két párt között azonban már szélesebb a szakadék. Azonban, ha az FPÖ jelentős fölénnyel megtudná verni az SPÖ-t, akkor egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy
a szabadságpárt rá tudja kényszeríteni az akaratát a szocdemekre,
így pedig Strache kerülhet a kancellári székbe.
A parlamenti pártok menekültüggyel kapcsolatos álláspontja befolyásolhatja leginkább a szavazók döntését vasárnap. Erről tanúskodnak a különböző felmérések, továbbá az, hogy a menekültkérdés a fő téma a pártvezetők kampánygyűlésein és az egymással folytatott vitáikban is. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek többsége - csaknem 40 százalékuk - volt azon a véleményen, hogy
a bevándorlás, illetve a biztonság kérdése a legfontosabb téma,
míg 29 százalék vallotta azt, hogy a szociális ügyek kérdésköre dönthet. A válaszadók mindössze 20 százaléka fogalmazott úgy, hogy a gazdasági és a munkaerőpiaci kérdésekre adott válaszok alapján voksol majd.
A három legnagyobb, egyben kormányzásra esélyes párt vezetőjének egyetlen nyilvános televíziós vitájában a menekültkérdés háttérbe szorította a szociális ügyeket. Szembetűnő volt, hogy a menekültüggyel a néppárt és a szabadságpárt vezetője foglalkozott a legtöbbet, miközben a még hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Christian Kern elsősorban a szociális témákra, főként a nyugdíjak kérdésére összpontosított.
A néppárt vezetője, Sebastian Kurz, valamint a szabadságpárti Heinz-Christian Strache kiállt a bevándorlás korlátozása mellett. Kurz ugyanakkor azt is illúziónak nevezte, hogy a származási országokban nyújtott segítség megoldhatja a migráció problémáját. Az FPÖ vezetője pedig mindenekelőtt amellett foglalt állást, hogy
a migránsoknak az első biztonságos országban kell maradniuk.
Sürgette azt is, hogy csökkentsék az Ausztriában tartózkodó menekülteknek nyújtott pénzbeli támogatást. A vitát értékelő kommentárok felhívták a figyelmet arra, hogy a menekültüggyel kapcsolatban a konzervatív néppárt és a radikális jobboldali szabadságpárt álláspontja nem áll távol egymástól.
