Ivica Dacic leszögezte, nem várja el az Európai Unió országaitól, hogy beismerjék, tévedtek, amikor elismerték Koszovó függetlenségét 2008-ban. Szerinte az EU nem fog saját döntéseivel szembefordulni, viszont a korábbi lépéseknek meglesz a következményük, ahogyan Spanyolország esetében is látni lehetett. Ez a folyamat nem áll le Katalóniánál, Európában ugyanis több elszakadási elképzelés is él.
Szerinte kettős mércéről van szó, hiszen amikor Koszovó vált el Szerbiától, azt az európai országok többsége támogatta, most viszont az Európai Bizottság alkotmányellenesnek és jogszerűtlennek ítélte a katalán népszavazást.
Koszovó nem lehet kivétel, nem eshet egyéni elbírálás alá.
Miután hétfőn az Európai Bizottságtól olyan üzenet érkezett Szerbiába, hogy Koszovó és Katalónia esete nem hasonlítható össze, Spanyolország ugyanis az Európai Unió tagja, Szerbia pedig nem az, Aleksandar Vucic szerb elnök magához rendelte a kormány tagjait, valamint a biztonsági és hírszerző szolgálatok vezetőit, hogy a kialakult helyzetről tanácskozzanak. A találkozót követően Ana Brnabic miniszterelnök kijelentette: Szerbia levélben fordul az Európai Bizottsághoz, amelyben magyarázatot követel arra, miért nem lehet összehasonlítani a két esetet. Vajon az Európai Unió tagországaira más nemzetközi jog vonatkozik-e, mint azokra az államokra, amelyek nem tagjai az EU-nak?
A politikusok leszögezték, elégedetlenségük nem a madridi kormány ellen irányul, Spanyolország ugyanis azon öt uniós tagország közé tartozik, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Mindemellett Szerbia továbbra is elkötelezett az európai integráció iránt, az ország legfontosabb stratégiai célja az, hogy csatlakozhasson az EU-hoz.