A köztársasági elnök hétfőn, a romániai nemzeti kisebbségek napján kiadott üzenetében köszöntötte különböző nemzetiségű polgártársait, megemlítve, hogy nemrég hirdette ki azt a - parlamentben csaknem egyhangúlag megszavazott - törvényt, amely a nemzeti ünnepek sorába emeli december 18-át.
A német származású - de a 2014-es elnökválasztási kampány óta magát románnak valló - államfő persze „elfelejtette" megemlíteni, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), nem december 18-át, hanem
március 15-ét szerette volna a nemzetiségek napjává nyilvánítani.
Az erdélyi magyar érdekképviselet tervezete szerint március 15. munkaszüneti nap is lett volna azon kisebbségekhez tartozó személyek számára, akik ezt kérik.
December 18. nemzeti ünneppé nyilvánításáról a nem magyar kisebbségek parlamenti frakciójának javaslatára idén ősszel fogadott el törvényt a parlament, arra hivatkozva, hogy az ENSZ-közgyűlése 1992-ban azon a nap hozott egy határozatot a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól.
Milyen érdekes, hogy pont a legnagyobb nemzeti kisebbség, tehát a magyarság javaslátát nem vették figyelembe...
A jogszabály értelmében az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak a nemzeti kisebbségek napja alkalmából szervezett kulturális rendezvényekre, és a törvény azt is előírja, hogy az ünnepről a román közszolgálati televízió és rádió is beszámoljon.
Nem rendelkezik a törvény arról, hogy a bevezetendő új nemzeti ünnep munkaszüneti nappá válna Romániában.
Iohannis a nemzeti kisebbségek napját is arra használta fel, hogy megerősítse népszerűségét a nacionalista szavazók körében. Szerint: "a Nagy Egyesülés centenáriumának Romániájában a politikának, a civil kezdeményezéseknek, az oktatásnak és a kultúrának meg kell maradnia a tolerancia, a nyitottság, a másság elfogadásának és egymás tiszteletben tartásának jegyében.
Természetellenes lenne a centenáriumot a nemzeti kisebbségek nélkül ünnepelni,
amelyek jelentősen hozzájárultak a modern Románia fejlődéséhez, tette hozzá.
A nemzeti kisebbségek szerepét Mihai Tudose miniszterelnök is ünnepi üzenetben méltatta: "a mai ünnep nemcsak a kisebbségeké, hanem mindannyiunké. A nemzeti kisebbségekhez tartozó románok részesei voltak országunk történelmének, és részei lesznek Románia jövőjének is" - hangozta álláspontját.
Az már a legkisebb mértékben sem érdekli a kormányfőt, hogy „nemzeti kisebbségekhez tartozó románok" szókapcsolat nem létezik.
A magyarságot egyik közjogi méltóság sem említette meg,
nyilván „elfelejtették", hogy ők is az országban élnek.
Az erdélyi magyar közösség - magától értetődően - nem ünnepként éli meg 1918. december 1-ét, amikor kimondta a gyulafehérvári román nemzetgyűlés Erdély és a Román Királyság egyesülését, népszavazás nélkül.
1990-ben Ion Iliescu akkori posztkommunista államfő
azért választotta december elsejét román nemzeti ünnepnek, hogy megsértse a magyarság érzékenységét
és kellően felszítsa a nacionalista érzelmeket, amik később jelentős mértékben hozzájárultak a hatalma megszilárdításához.
A szocializmus időszakában Románia nemzeti ünnepe augusztus 23. volt, a második világháborúból való sikeres kiugrás napja. A kiugrást a nemrég elhunyt Mihály király vezette, de a kommunisták termeszesen azt hazudták, hogy az ő művük volt.
1866-1947 között
május 10. volt a nemzeti ünnep, ami több szempontból is fontos dátum a román történelemben.
I. Károly von Hohenzollern-Sigmaringen akkor vált a Duna menti fejedelemség uralkodójává. 1877. május 10-én kiáltotta ki Románia, az Oszmán Birodalomtól való függetlenségét, rá négy évre pedig ezen a dátumon koronázták Károly fejedelmet királlyá.
1990-ben több dátum is felmerült nemzeti ünnepként, többek között május 10., valamint december 16. is, az 1989-es temesvári forradalom kitörésének az emléknapja. A magyar közösség az utóbbi dátumhoz ragaszkodott, de a posztkommunista rezsimnek ez nem nyerte el a tetszését, így végül nacionalista indítatásból december elseje mellett döntöttek.