120 ezer migránst zúdítana Brüsszel az európai országokra

Horgos, menekültek, 2015.09.16.
Horgos, 2015. szeptember 16. Migránsok tüntetnek a Horgos-Röszke határátkelőhelynél, a magyar-szerb határ szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. Könnygázt és vízágyút is bevetettek a magyar rendőrök a magyar-szerb határnál az őket dobáló illegális bevándorlókkal szemben. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Vágólapra másolva!
Szerdán hirdet ítéletet az Európai Bíróság a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Völner Pál államtitkár bízik benne, hogy a luxemburgi testület nem politikai alapon dönt majd. Szánthó Miklós szerint pedig ellentmondásos érvelések láttak napvilágot a kvótahatározat végrehajtásának kötelező érvényét illetően, így a fő kérdés, hogy a határozat szeptember 26-án valóban hatályát veszti-e, vagyis ideiglenes döntésnek minősül-e. A döntés után több forgatókönyv is elképzelhető.
Vágólapra másolva!

Ma hirdet ítéletet az Európai Bíróság a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. A magyar kormány még 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között

Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

Az Európai Unió Bírósága Luxembourgban szerdán dönt a kvótaperben Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Tíz érv a kvóta ellen

A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A kormány elsőként arra hivatkozik, hogy a kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, és

azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni.

Aggályosnak tartja azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.

A magyar fél szerint az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, hogy a kötelezően a bizottság javaslata alapján hozandó határozatok esetében a javaslattól csak egyhangú szavazással lehet eltérni, továbbá nem biztosította a nemzeti parlamentek – szintén szerződésben rögzített – véleményezési jogát, illetve nem konzultált a tervezet módosított szövegéről az Európai Parlamenttel.

1294 migránst kellene Magyarországnak befogadnia Forrás: AFP/Angelos Tzortzinis

Nem vették figyelembe Magyarország helyzetét

A beadvány szerzői szerint a határozat ellentétes az önkéntes kvótákról szóló korábbi tanácsi döntéssel is, valamint a jogbiztonság és a normavilágosság elve is sérült, hiszen a rendeletből eljárási, garanciális szabályok hiányoznak. Az érvelésben arra is kitértek, hogy nem valósul meg a szükségesség és az arányosság elve sem, és nem vették figyelembe Magyarország speciális helyzetét a migráció tekintetében.

Az uniós bírósághoz Szlovákia is hasonló beadvánnyal fordult, és

később Lengyelország is beavatkozott a felperesek oldalán.

A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe.

Aláássa a felső szintet kötött egyezséget

A május 10-i tárgyalásról Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára azt mondta, hogy azt tapasztalta, hogy a bírák igen felkészültek a dossziéból, és nagyon nyitottak voltak a felek észrevételeire. A magyar kormány képviselője hozzátette, a hallottak alapján nehéz megítélni, hogy kinek az érveire lesznek végül fogékonyabbak a bírák. Felidézte, hogy a magyar és a szlovák kormány is vitatja a kötelező menekültkvótáról hozott döntés jogalapját. Az ugyanis megítélésük szerint

egyfelől aláássa egy legfelső, állam- és kormányfői szinten kötött egyezség jogi kötőerejét,

ami a tagállamok közötti egyhangú döntéstől tette függővé a menekültkvóták kérdését. Mint ismert, a Tanács a Bizottság javaslatára végül az EU-szerződés „szolidaritási záradéka” alapján minősített többséggel döntött a kötelező menekültkvótákról, és ennek során négy tagállam, közöttük Magyarország kisebbségben maradt.

A kötelező kvótákra Magyarországon több mint 3,3 millió választó mondott nemet Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Nem lehet felülírni

A magyar kormány a döntés jogalapját is vitatja, megkérdőjelezve a szolidaritási klauzula és a tanácsi határozat adott kérdésben való alkalmazásának jogszerűségét. A magyar érvelés szerint ugyanis a kérdéses határozat a dublini menekültügyi rendelet módosításával ér fel,

márpedig egy nem jogalkotási aktussal nem lehet felülírni egy a jogi hierarchiában magasabb helyet elfoglaló rendeletet.

De még ha erre az uniós jog alapján lehetőség is lenne, Budapest szerint a Tanácsnak a jogalkotási eljárás keretében előzőleg konzultálnia kellett volna az Európai Parlamenttel. Erre azonban csak az első, de a Bizottság által módosított határozattervezet esetében került sor.

Völner: Csak remélni lehet, hogy nem politikai nyomásra döntenek

A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.

A magyar kormány két-három éve hangoztatja, hogy a migráció veszélyezteti az EU közbiztonságát, már csak emiatt sem fogadhatjuk el a kötelező betelepítési kvótát – fogalmazott korábban Völner Pál. Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint csak remélni lehet, hogy a luxembourgi testület nem politikai nyomásra, hanem a jogi érvek mentén és a valóság kegyetlen tapasztalatai alapján foglal majd állást, és nem próbálja veszélyes helyzetbe kényszeríteni az illegális migrációt elutasító európai államokat.

Völner Pál, az IM államtitkára bízik benne, hogy nem politikai szempontok alapján döntenek majd Fotó: Mudra László - Origo

Komoly ellentmondások

Ellentmondásos érvelések láttak napvilágot a kvótahatározat végrehajtásának kötelező érvényét illetően, a fő kérdés, hogy a határozat szeptember 26-án valóban hatályát veszti-e, vagyis ideiglenes döntésnek minősül-e – erről már Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója beszélt. Elmondta: az Európai Bizottság (EB) szerint hiába jár le a kvótahatározatban megállapított kétéves időszak szeptember 26-án, azokon a tagállamokon, amelyek azt nem hajtották végre, számon lehet kérni a határozatot, és végre kell velük hajtatni.

Az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában viszont azt írta:

a kvótahatározat átmeneti hatálya szeptember 26-án automatikusan megszűnik,

amiből az következik, hogy utána az nem végrehajtható - ismertette. Szánthó Miklós kitért arra: a főtanácsnok állásfoglalása abból a szempontból is érdekes, hogy ezt Magyarország és Szlovákia kvótaperben előadott érvelésének cáfolataként írta. Magyarország és Szlovákia egyik érve ugyanis, hogy nem megfelelő eljárási folyamatban hozták a határozatot. A főtanácsnok szerint azonban mivel ideiglenes a hatálya, nem minősül rendes jogalkotási aktusnak, tehát megfelelő eljárásban hozta meg az Európai Tanács a határozatot.

Szánthó Miklós szerint az uniós szervek kelepcébe kerültek Forrás: Origo

A stratégiai igazgató úgy értékelte: az uniós szervek kelepcébe kerültek. Ugyanis ha a kvótahatározat ideiglenesnek minősül, akkor szeptember 26. után nem kell végrehajtani, „bármit is mondjon a bíróság”. Ha az EB véleménye igaz, és mégis végre kell hajtani, akkor nem ideiglenes döntés, tehát nem megfelelő eljárásban hozták meg, és semmissége miatt nem kell végrehajtani - összegzett.

Weber: Megértem Orbánt

A kvótaper ügyében Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is megszólalt, aki elvárja, hogy minden ország tartsa tiszteletben az ítéletet. Manfred Weber ugyanakkor egyértelműnek nevezte, hogy Európának előre kell lépnie a határvédelem terén. „Megértem Orbán Viktor miniszterelnököt, amikor pénzügyi támogatást kér Magyarország külső határainak ellenőrzéséhez, ugyanis ez hozzájárult a migrációs válság kezeléséhez.

Magyarország a külső határokat sokak számára ellenőrzi”

- tette hozzá Manfred Weber. „Üdvözlöm, hogy Orbán Viktor egyértelműen támogatja az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritást” - fűzte hozzá a politikus.

Forgatókönyvek

A Bruxinfo szerint több forgatókönyv lehetséges az ítélettel kapcsolatban. Az egyik szerint a bíróság igazat adhat a két kormánynak, és ebben az esetben Magyarország mentesülhet a kötelező áthelyezés végrehajtása alól, de még ebben az esetben is két variáció van. Az egyik szerint a bíróság az egész határozatot megsemmisíti, és ebben az esetben az eddigi menekültáthelyezések jogszerűsége is megkérdőjeleződhet, a másik szerint éppen a jogi zűrzavar elkerülése végett a bíróság úgy is dönthet, hogy a megsemmisítés nem visszamenőleges hatályú, viszont ezentúl nem kell alkalmazni.

Az Európai Bizottsággal szemben lesz még egy pere kvótaügyben Magyarországnak Forrás: Anadolu Agency/Dursun Aydemir

A másik forgatókönyv szerint, ha a bíróság az alperes EU-Tanácsnak ad igazat, akkor hazánknak végre kell hajtania az ítéletet.

Ekkor az ügy még egyszer megjárhatja a bíróságot,

mivel az Európai Bizottság is beperelte Magyarországot azért, mert nem hatja végre az eredeti kvótadöntést. Ebben a második perben nagyon valószínű, hogy a szeptember 6-i döntéssel összhangban lévő döntés születik, de nagy eséllyel csak a jövő tavaszi magyar parlamenti választások után lesz meg a döntés.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!