Hatodszor hosszabbítanak a rendkívüli állapoton Törökországban

EDITORS NOTE: Graphic content / Turkish solders stay at Taksim square as people react in Istanbul on July 16, 2016. Turkish military forces on July 16 opened fire on crowds gathered in Istanbul following a coup attempt, causing casualties, an AFP photographer said. The soldiers opened fire on grounds around the first bridge across the Bosphorus dividing Europe and Asia, said the photographer, who saw wounded people being taken to ambulances. / AFP PHOTO / OZAN KOSE

Újabb három hónappal meghosszabbítja majd Törökország január 19. után a 2016 júliusi puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot - jelentette be Bekir Bozdag török kormányszóvivő Ankarában a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatóján.

Bozdag elmondta, hogy a kérdés még a nemzetbiztonsági tanács következő ülésének napirendjén is szerepelni fog. Az ügyben később a kormány hozza meg a döntést, amelyet végül a parlament léptet érvénybe - tette hozzá.

A rendkívüli állapotot a 2016-os puccskísérlet után öt nappal, július 20-án vezették be Törökországban. Azóta eddig öt alkalommal hosszabbították meg: 2016 októberében, 2017 januárjában, áprilisában, júliusában és októberében.

Bozdag korábban azzal magyarázta a helyzet fenntartásának szükségességét, hogy a gyors határozathozatalnak és a döntések gyors végrehajtásának köszönhetően

Ankara hatékonyabban tud fellépni a Törökországot veszélyeztető terrorszervezetek ellen.

Ankara e jogkörökkel élve a hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett gülenista mozgalom, az 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot vívó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C), illetve a dzsihadista Iszlám Állam (IÁ) ellen lépett fel.

Forrás: AFP/Ozan Kose

A török alkotmány kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be,

betilthatók gyűlések és demonstrációk,

a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.

Törökországban 2016. július 15. óta több mint

134 ezer embert vettek őrizetbe,

legalább 50 ezret - köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, egyetemi tanárokat, üzletembereket, újságírókat és minisztériumi alkalmazottakat - pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózathoz vagy a többi terrorszervezethez.

Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a puccskísérlethez.

Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a törökországi tisztogatások túlzóak, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.